Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Unió Tanácsa kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, és javasolja Georgiának (Grúzia) a tagjelöltség megadását - közölte az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben szerdán.

Ursula von der Leyen a bizottság - Ukrajna, Moldova és Georgia uniós csatlakozásához elvárt reformokról, valamint a Nyugat-Balkán és Törökország csatlakozási kilátásairól szóló - jelentésének bemutatásakor közölte, az Európai Bizottság a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolja Bosznia-Hercegovinával is, amint az ország eléri az ahhoz szükséges megfelelés elvárt szintjét.

Az EU-bővítés a hosszú távú stabilitás, a béke és a jólét hajtóereje az egész kontinensen. Az EU-tagság geostratégiai befektetés egy erős, stabil és egységes, közös értékeken alapuló Európába. Hatékony eszköz a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartása előmozdítására. Az EU-tagsági kilátások a hiteles, érdemeken alapuló átalakulás fő mozgatórugója. Alapvető fontosságú a megbékélés és a stabilitás előmozdítása érdekében az európai kontinensen

- hangoztatta az MTI szerint a német politikus.

Ukrajnával kapcsolatban von der Leyen hangsúlyozta: az ország bizonyította, hogy még háború idején is képes előrelépést elérni az uniós vívmányokhoz való igazodás terén. Az uniós tagjelölti státusz megadásáról szóló döntés lendületet adott a reformok megvalósításához az Oroszország indította háború ellenére - emelte ki. Ukrajna egyebek mellett megreformálta az igazságszolgáltatási szerveket, javította a korrupciós nyomozás és ítéletek terén elért eredményeit, és előrelépést tett az oligarchák befolyásának kezelésére irányuló erőfeszítések terén. Jelezte azt is:

A tárgyalásokat akkor kell hivatalosan megindítani Ukrajnával, ha Kijev teljesítette a korrupció elleni küzdelem fokozásával, az uniós normáknak megfelelő lobbitevékenységről szóló törvény elfogadásával és a nemzeti kisebbségek védelmének megerősítésével kapcsolatos fennmaradó feltételeket

Moldova kapcsán az uniós bizottság elnöke kiemelte: az ország átfogó igazságügyi reformot indított, megreformálta korrupcióellenes szerveit, növelte a korrupciós ügyekben folytatott vizsgálatok és ítéletek számát, jogszabályokat fogadott el a közbeszerzés reformjáról, az oligarchák befolyásának csökkentését célzó cselekvési tervet fogadott el, valamint elkobzási mechanizmus létrehozására irányuló új jogszabályok segítik a szervezett bűnözés elleni küzdelmet. Moldovának azonban még számos reformot kell megvalósítania, mielőtt a csatlakozási tárgyalások megkezdésének dátumát meghatároznák - tette hozzá.

Georgiával kapcsolatban hangsúlyozta, az ország lépéseket tett az uniós együttműködés megerősítésére és a reformok ütemének fokozására. Egy erős, pártok közötti politikai konszenzus kialakítása hozzájárulna a polarizáció kezeléséhez és felgyorsítaná az európai integrációhoz vezető utat - fűzte hozzá.

Elmondta, Bosznia-Hercegovinában a tagjelölti státusz tavaly decemberi megadása lendületet adott az országnak, azonban további erőfeszítésekre van szükség a jogállamisági és igazságügyi reformok elfogadása, valamint az alkotmányos és választási reformok előmozdítása terén. Az uniós bizottság elnöke fontosnak nevezte az ország alkotmányos rendjének megőrzését, amellyel kapcsolatban azt mondta: a boszniai Szerb Köztársaságban bevezetett "szeparatista és autoriter" intézkedések "nincsenek összhangban az uniós úttal". Szavai szerint az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését akkor javasolja Bosznia-Hercegovinával, ha az ország elérte a tagsági kritériumoknak való megfelelés szükséges szintjét.

Von der Leyen szerint Szerbia folytatta az uniós csatlakozással kapcsolatos reformok végrehajtását, a többi között a jogállamiság területén. Belgrádnak azonban javítania kell az EU közös kül- és biztonságpolitikájához való igazodását, figyelemmel az Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedésekre és nyilatkozatokra. Kiemelte:

Szerbiának együtt kell működnie, és minden szükséges lépést meg kell tennie a koszovói rendőrség ellen szeptember 24-én elkövetett erőszakos támadás és a KFOR ellen május 29-én elkövetett támadás elszámoltathatóságának biztosítására.

Koszovóval kapcsolatban a Szerbiához fűződő kapcsolatok normalizálását illetően azt mondta: sem Szerbia, sem Koszovó nem kezdte meg saját kötelezettségeinek végrehajtását, amelyek kötelezőek a felekre nézve, és amelyek európai útjuk kulcsfontosságú részét képezik.

Hangsúlyozta, Törökország továbbra is az EU kulcsfontosságú partnere, de a csatlakozási tárgyalások az Európai Tanács határozatával összhangban 2018 óta holtpontra jutottak. Az ország nem fordított az uniótól való eltávolodás negatív tendenciáján, és korlátozott mértékben folytatta a csatlakozással kapcsolatos reformokat - érvelt von der Leyen.

Az ukrán elnök szerint helyes lépés az Európai Bizottság javaslata

Helyes lépésnek nevezte Ukrajna és Európa történelmében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy az Európai Bizottság javasolja a tagjelöltség megadását és a csatlakozási tárgyalások megkezdését az országgal.

"Országunknak az Európai Unióban van a helye. Az ukránok megérdemlik ezt, egyrészt azért, mert védelmezik az európai értékeket, illetve azért is, mert még egy teljes körű háború idején is megtartjuk a szavunkat, és fejlesztjük az állami intézményeket"

- fogalmazott Zelenszkij a Telegramon.

Fontos mérföldkőnek nevezte Maia Sandu moldovai elnök is a bizottság hasonló döntését Moldovával kapcsolatban. "Moldova határozottan rálépett az EU-csatlakozás felé vezető útra, és e cél érdekében fáradhatatlanul tovább fogunk dolgozni" - írta az elnök az X (Twitter) közösségi oldalon.

Szalome Zurabisvili georgiai államfő is örömét fejezte ki afelett, hogy a bizottság javasolja a tagjelöltség megadását az országnak. "Georgia lakosságával együtt nagy örömmel fogadom a bizottság pozitív ajánlását" - írta az elnök az X-en.

(Címlapkép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott kijevi sajtóértekezleten 2023. november 4-én. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)