Von der Leyen bizottsági elnökségéről ma dönt az Európai Parlament, és Szájer József az Azonnalinak megerősítette, hogy a délután hat órakor kezdődő szavazáson a Fidesz képviselőinek szavazatát magáénak tudhatja a német politikus. Pedig ha eddig nem is, mai felszólalása után igen erőteljesen meg kellett volna, hogy inogjon a kormánypárt bizalma von der Leyenben, még akkor is, ha hét gyermek édesanyja.
A bizottság elnöki székére pályázó német védelmi miniszter mai felszólalásában rengeteg dolgot megígért, minden párt számára jutott egy ajánlata, ami sok képviselő szerint egyszerűen betarthatatlan. Ígéretei között pedig túlsúlyban voltak azok, amik szöges ellentétben állnak a Fidesz politikájával, a párt ennek ellenére nem tágít. De már rég tudjuk, hogy nem azt kell figyelni, amit mondanak hanem, amit tesznek. Akkor lássuk, mi az, amit a Fidesz megszavaz ma.
Több Európát, kevesebb nemzetállamot
Ursula von der Leyen azzal kezdte 25 perces beszédét, hogy súlyos kihívások előtt áll Európa, amikre különbözőképpen válaszolhatunk, vannak akik autoriter rezsimekké válnak, megvásárolják a befolyásukat, vagy a protekcionizmusban hisznek.
„Mi egyik utat sem akarjuk választani, mi az európai úton akarunk továbbhaladni”
– jelentette ki.
A klímaváltozással kapcsolatban azt mondta, hogy
„a legsürgetőbb kihívás és a legnagyobb felelősség a bolygónk egészségének megóvása, szeretném, hogy Európa legyen az első klímasemleges kontinens 2050-re, ehhez nagyon bátor döntéseket kell hozni.”
Ígéretet tett arra, hogy hivatali idejének első száz napja alatt elő fogja terjeszteni az első európai Green Dealt és fenntartható fejlődésre vonatkozó beruházási tervet fog javasolni.
A klímaterv megvétózásával „a Fidesz feléli a jövőnket is" | Alfahír
A magyar kormány is megvétózza az EU-s klímatervet, aminek célja, hogy 2050-re nullára csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás.A magyarokon kívül a csehek, a lengyelek és a németek is elutasítják a 2050-es határidőt.
Szólt a szegénység elleni küzdelemről is. A jelölt el akarja érni, hogy mindenki, aki az EU-ban teljes munkaidőben dolgozik, olyan minimálbért kapjon, ami elég az emberhez méltó életre, ezen belül kiemelte a nők egyenjogúságáért és védelméért való küzdelmet, felszólítva a közösséget, hogy csatlakozzon az Isztambuli egyezményhez, mert Európában 5-ből 1 nőt ért már zaklatás.
"A bérunió veszélyes" - leszavazta a Fidesz | Alfahír
"A Fidesz megint nem adott lehetőséget egy olyan javaslat megvitatására, amely Magyarország jövőjét befolyásolhatja. A kormánypárt bebizonyította: lenézi a magyar dolgozókat és kizárólag csak a multinacionális cégek érdekeit védi elősegítve ezzel az olcsó munkaerőre épülő rabszolgamunka alapú társadalom kiépítését"- írják.A Jobbik szerint a magyar gazdaságban szemléletváltásra van szükség, ezért kormányon prioritásként kezeli majd a magyar emberek életkörülményének javítását.
Von der Leyen kijelentette azt is, hogy biztosítani kívánja a nemek közti egyenlőséget az európai biztosok között, mivel eddigi az uniós biztosoknak mindössze 20 százaléka volt nő. Ha nem kiegyensúlyozott javaslatok érkeznek, új neveket fog kérni.
Közös európai rendszert lát megfelelőnek a munkájukat elvesztők érdekében is, nagyobb egyenlőséget teremtene a fiatalok számára, mert nem tartja elfogadhatónak a fiatalok közti magas munkanélküliséget.
Jogállamiság védelme és migráció
A jogállamiság a legjobb eszköze a szabadságjogok és a legsérülékenyebbek védelmének, nem lehet kompromisszumot kötni, amikor a jogállamiság tiszteletéről beszélünk
– mondta Von der Leyen. Támogatja, hogy az egész EU-ra vonatkozó jogállamisági mechanizmus jöjjön létre, megfelelő eszközökkel, mivel az Európai Bizottság mindig is független őre volt a szerződéseknek.
A fideszes EP-képviselők biztosan a szívükhöz kaptak, ugyanis Von der Leyen arról beszélt, hogy az elmúlt években több mint 17 ezer ember halt meg a Földközi-tengeri térségben, és „kötelességünk, hogy életeket mentsünk”.
„A szerződéseink, az egyezményeink jogi és erkölcsi kötelességeket rónak ránk. Humánus határokra van szükségünk, meg kell mentenünk az embereket, de ez önmagában nem elég. Csökkentenünk kell az irreguláris migrációt, harcolnunk kell az embercsempészek ellen. Például humanitárius folyosókat kell létrehoznunk, együttműködve az ENSZ-szel. Új migrációs és menekültügyi egyezményre van szükség, újra meg fogom nyitni a dublini reformot. Fenn kell tartani a schengeni zóna határmentességét. Meg kell erősíteni a Frontexet. Közös európai menekültügyi rendszerre van szükség. Stabil külső határaink csak akkor lesznek, ha megfelelő segítséget adunk a nyomás alatt álló tagállamoknak. Szolidaritásra van szükség, a terheket újra el kell osztani.”
A politikus felidézte továbbá, hogy négy éve egy szíriai menekültet fogadott az otthonába, aki mára kiválóan beszél németül és angolul is, főiskolán tanul, egy közösséget vezet, ugyanakkor egyszer szeretne hazatérni.
Frontex: az Orbánék által köpködött EU-s szervezet hatékony határvédelmet ígér | Alfahír
Évtizedekig tart még az Európai Unióra (EU) nehezedő migrációs nyomás - figyelmeztetett Fabrice Leggeri, a Frontex uniós határ- és partvédelmi szervezet vezetője a Die Welt című német lapban. Az MTI közlése szerint a Die Welt hírportálján hétfőn megjelent interjúban Leggeri kiemelte, hogy a tartósan megmaradó migrációs nyomás miatt az EU-nak és tagállamainak szorosan együtt kell működniük az unióba igyekvő emberek hazájával, hogy "élhetőbbé váljon az élet" azokban az országokban.
Beszéde végén Von der Leyen beszélt arról is, hogy az EU közös védelempolitikájának legfontosabb eleme a NATO. A biztonság és védelem Európai Unióját szeretné megcélozni.
Elhúzódó Brexit
A Brexitről szóló döntést a német politikus sajnálatosnak nevezte, de mivel az EU azt tudomásul vette ő készen áll arra, hogy meghosszabbítsa a kilépés dátumát, amenyiben több időre van szükség egy jobb megállapodáshoz.
Végül bejelentette, hogy Európa jövőjéről konferencia indul 2020-ban, ahol az európai polgárok hozzájárulhatnak Európa alakításához. Von der Leyen brüsszeli gyerekkorát felidézve büszkén vállalta, hogy ő elsősorban európai, és csak utána német.
Gyöngyösi: „Ne legyenek meglepve, ha erősödik az euroszkepticizmus" | Alfahír
Az Európai Parlament ma dönt arról, hogy a Tanács által jelölt Ursula von der Leyent elfogadják-e az Európai Bizottság elnökének vagy sem. Egyelőre nem lehet megjósolni, mi lesz a nap végén, ugyanis a Parlament elég megosztott és mivel titkos szavazáson dől el a jelölt sorsa, még abban sem lehetünk biztosak, hogy minden képviselő a pártja álláspontja szerint fog voksolni.