Az Európai Unió (EU) 12 kelet-közép-európai tagállamát - a visegrádi négyek mellett a három balti országot, valamint Ausztriát, Bulgáriát, Horvátországot, Romániát és Szlovéniát - felölelő kezdeményezés első csúcstalálkozóját tavaly augusztusban a horvátországi Dubrovnikban tartották. Az akkor aláírt együttműködési nyilatkozat az EU stratégiájával megegyező közös infrastrukturális fejlesztésekre helyezte a hangsúlyt.
A lengyel külügyi intézet (PISM) múlt heti elemzésében a Három Tenger előtt álló legfontosabb kihívásnak a gázszállító hálózat kiépítését nevezi. Kiemeli az északnyugat-lengyelországi Swinoujsciében tavaly felépült, a katari cseppfolyós gáz (LNG) mellett az első amerikai cseppfolyósgáz-szállítmányt is a közelmúltban fogadó gázkikötőből induló, a horvátországi Krk szigetén létesítendő adriai gázkikötőig vezető észak-déli gázfolyosó tervét. Rámutat: a gázellátás diverzifikációját célzó projekt az EU támogatását élvezi.
Más szakértők szerint viszont a Három Tenger éppen az észak-déli gázfolyosó miatt válthat ki aggodalmakat többek között Németországban, mivel Berlin a Balti-tenger alatt létesített Északi Áramlat nevű orosz-német gázvezeték működtetésében, illetve a gázvezeték második ágának megépítésében érdekelt.
A Három Tenger - Balti-, Adriai és Fekete-tenger - közötti térség országait összekötő más jelentős infrastrukturális beruházások a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) részeként épülő Via Carpatia és Via Baltica közlekedési folyosók. A Balti-tengert az Égei-tengerrel és a Fekete-tengerrel összekötő, mintegy 3300 kilométeres Via Carpatiának Miskolcot és Debrecent is érintő magyarországi szakasza van.
A lengyel-horvát kezdeményezésre tavaly elindított regionális projekt megegyezik Andrzej Duda külpolitikai koncepciójával. A lengyel államfő röviddel megválasztása után, 2015 októberében az MTI-nek adott interjúban úgy vélekedett: a Balti-, az Adriai-, valamint a Fekete-tenger között fekvő EU-tagállamok közösen koordinálhatnák a gazdasági és az infrastrukturális projekteket.
"A térségben a valódi infrastrukturális integrációba kell befektetni, minél jobban kihasználva az uniós alapokat"
- mondta.
Aláhúzta egyúttal: nem híve a visegrádi csoport (V4) bővítésének, megváltoztatásának, ugyanakkor úgy látja, hogy különféle formátumokban lehet tárgyalni. Arra a kérdésre reagálva, hogy a bővített regionális formátumban milyen szerep jutna Magyarországnak, a lengyel államfő elmondta:
"Jelentős. Elég rápillantani a térképre. Hiszen Magyarország Kelet-Közép-Európa szíve."
Egyes kommentátorok Józef Pilsudskinak, a függetlenségét 1918-ban visszanyert Lengyelország első államfőjének két világháború közötti geopolitikai koncepciójával hozzák kapcsolatba a Három Tenger Kezdeményezést. Míg azonban Pilsudski elképzelése szoros politikai együttműködést és egy regionális föderáció létrehozását feltételezte, a jelenlegi kezdeményezés mindenekelőtt gazdasági és infrastrukturális téren célozza meg a kelet-közép-európai országok közötti érdekegyeztetést.
A Három Tenger
"elsősorban gazdasági projekt, mely az infrastruktúra fejlesztésével, a beruházásokkal, a térségbeli országok közötti kereskedelmi forgalom növelésével függ össze"
- hangsúlyozta június közepén Krzysztof Szczerski, a lengyel elnök kabinetfőnöke és külügyi államtitkára.
Rámutatott: Európában eddig aránytalan megosztásban létesültek infrastrukturális - közlekedési, telekommunikációs, energetikai - hálózatok, amelyek elsősorban a Nyugat-Kelet tengelyen összpontosulnak. "Nem csak a nyugati vagy a keleti piacokat kell nézni" - mondta Szczerski, aki szerint a kelet-közép-európai országok szempontjából az észak-déli tengely mentén is érdemes gazdasági együttműködést fejleszteni.
Szczerski elismerte: a Három Tenger államfői kezdeményezés, amelyet nem minden térségbeli kormány fogad ugyanolyan lelkesedéssel, mint az államfők. Mindazonáltal fontos, hogy ez a projekt megjelent az EU-ban - tette hozzá, aláhúzva: a kezdeményezés nem az unióval szembeni alternatívát, hanem a térség jobb integrációját célozza.
A kabinetfőnök szerint a kezdeményezés gazdasági értelemben vonzó lehet a varsói csúcstalálkozóra látogató Donald Trump számára is.
A Reuters brit hírügynökség múlt heti cikke szerint a Három Tenger Kezdeményezés, valamint Trump varsói útja nyugtalanítja Brüsszelt, a nyugat-európai politikusok "az európai egység aláásását célzó kísérletként" értelmezik azt.