Az internet nem felejt rovatunk következik. Időpont: 2024. december 21. Helyszín: a Karmelita kolostor sajtóterme. Aki kérdez: Index. Aki válaszol: Orbán Viktor miniszterelnök.
– Tavaly miniszterelnök úr azt mondta, hogy 2024 a gazdasági növekedés éve lesz. Ki a felelős, hogy ez nem teljesült idén?
– Ki a felelős azért, hogy jövőre fog teljesülni, ez a jó kérdés. Nagyobbat sose tévedjünk, mint hogy nem ’24, hanem ’25 lesz a nagy gazdasági növekedés éve. Sose szerettem azokat a politikusokat, akik elhárítják a felelősséget. Persze, mindig van háború, meg infláció, meg energiaárak emelkedése, meg külső szereplők. Fontos az, hogy nekünk van-e világos célunk. Azokat nyilvánosságra hoztuk, akkor teljesíteni kell. Ha nem tudtad teljesíteni ’24-ben a növekedési célkitűzéseid, akkor teljesítsd ’25-ben! Ez fog történni most.
(Az alábbi videóban 53:45-től hangzik el.)
A miniszterelnök nem sokkal korábban Kötcsén ezt mondta:
„Ennek a békeköltségvetésnek, vagy cselekvési tervnek a középpontjában az áll, hogy a 2025-ös évben feltoljuk a gazdasági növekedést a 3-5 százalékos sávba. Olyan költségvetést kell csinálni, ami a pénzügyi egyensúly megőrzése mellett – ami a hitelminősítők meg az egész pénzügyi glóbusz miatt szükséges – képes 3-5 százalékos növekedést produkálni. Ez az alapja mindennek, és szerintem erre képesek vagyunk.”
Nos, Orbán Viktor kinevezett jegybankelnöke kedden közölte, nem vagyunk képesek erre. Varga Mihály ismertetve az Inflációs jelentés II. negyedévi számait, azt mondta,
az idei évre 0,8 százalékos gazdasági növekedésre számíthatunk.
Ez pedig csupán egy hajszálnyival jobb, mint a tavalyi 0,6 százalék.
Az igazán nagy baj az, hogy ez nem csak 2025-re igaz. Az elmúlt években a magyar gazdaság a Covid okozta recessziót követő visszapattanás (2021-2022) óta gyakorlatilag stagnál. Tényadat, hogy 2023-ban 0,8 százalékos visszaesést, 2024-ben 0,6 százalékos növekedést értünk el, és most már az is biztosra vehető, az idei év sem lesz sem fantasztikus, sem repülőrajt.
Pedig Nagy Márton kincstári optimizmusa töretlen. A gazdaságfejlesztési, később ugyanabban a székben nemzetgazdasági miniszter 2023-ra 4,1, 2024-re 4, 2025-re 3,4 százalékos GDP-bővülést álmodott. Ehhez képest „sikerült” mínusz 0,8, majd plusz 0,6 és várhatóan plusz 0,8 százalékot elérni.
A gazdasági tárca vezetője azonban nem csak a növekedés megtippelésével áll hadilábon, a többi makrogazdasági számot is nagyjából úgy találja el, mint Jóska bácsi a lottószámokat: néha-néha egyet véletlenül.
De mekkora összegről is van szó? A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2024-es GDP 81 148 milliárd forint volt. Ha ez 0,8 százalékkal nő, az nagyjából 650 milliárd forintot tesz ki. Mekkora is ez az összeg? Valamivel több, mint az ország egyhavi nyugdíjkiadásai, de talán szemléletesebb, ha azt mondjuk, Mészáros Lőrinc vagyonának kevesebb, mint fele. A felcsúti oligarcha-gázszerelő vagyona ugyanis a tavalyi 990 milliárd forint után idén már 1422 milliárd forintot ért. Tehát
míg Orbán Viktor két lábon járó ATM-je egymaga 432 milliárd forint pluszt tudott felmutatni egy év alatt, addig az egész ország csupán másfélszer ekkora értéket hoz össze.
És ez nem Mészáros Lőrinc dicsősége, hanem az ország gazdasági irányítóinak szégyene.
A következmények pedig nagyon súlyosak. A büdzsé tervezésekor ugyanis a kiadásokat is a növekedéshez, az abból fakadó adóbevételekhez igazítják. Kisebb növekedés kevesebb adóbevételt hoz, de a minisztériumi villanyszámlát, a nyugdíjat és a tanár fizetését ki kell fizetni. Ha nem adóbevételekből, akkor kölcsön kell kérni. Ez lehet hitel, állampapír-kibocsátás, mindegy is, de az államadósságot növeli. Csakhogy a tartósan magas kamatszintek miatt bennragadunk az adósságspirálban.
Épp úgy, mint a Kádár-rendszer utolsó éveiben.
A tavalyi év végén a miniszterelnöknek szegezett kérdés ugyanúgy érvényes, csak egyet lapozni kell a naptárban. Ám jövőre a választók is ítéletet mondhatnak a dilettáns gazdaságpolitika fölött, és a kormányfőhöz hasonlóan ők sem szeretik azokat a politikusokat, akik elhárítják a felelősséget.
A földbe állt repülőrajt hátteréről az első negyedév után itt írtunk: