Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkárát, Vámos Györgyöt kérdeztük a koronavírus-járvánnyal összefüggésben az élelmiszerellátásról.
Jelenleg tapasztalható-e áruhiány az élelmiszerboltokban?
Nem. Felvásárlási hullámok egy-egy jelentősebb bejelentés után jöhetnek, ilyen volt például a kijárási korlátozás után is.
Az elmúlt időszakban sem volt áruhiány?
Két dolgot szét kell választani: választékhiány előfordulhat, de ez boltonként és földrajzi térségenként változó. Áruhiány, tehát olyan, hogy ne lehetne vásárolni valamilyen élelmiszert, nincs, de például az antibakteriális kézfertőtlenítő hiánycikk.
Mekkora forgalomnövekedést okoz a járványhelyzet?
Némi emelkedést láthatunk, de ahogy az előbb is említettem, inkább olyan napokról beszélhetünk, amelyeken felfutott a kereslet. A pontos és országos összegzéshez meg kell várnunk a KSH adatait.
Egyes üzletekben mennyiségi korlátozást vezettek be, ez indokolt?
Ennek egyszerű oka van: a következő vásárlónak is jusson áru. Ha van például egy mázsa cukor készlete a boltnak, nekik sokkal egyszerűbb lenne, ha ketten elvinnénk az egészet, de az a cél, hogy mindenki tudjon vásárolni belőle.
Ha súlyosbodik a járványhelyzet, adódhatnak ellátási problémák? Érdemes felhalmoznunk tartós élelmiszereket?
Eddig is azt mondtuk, hogy nem, és holnap is ezt fogjuk mondani.
Az élelmiszeriparnak vannak alapanyag tartalékai. Ha gyorsan elkapkodják az árukat, pillanatnyi logisztikai problémák felmerülhetnek, így lassabb lehet a pótlásuk, de ez nem azt jelenti, hogy nem állnak rendelkezésre a készletek.
Mit tehetnek a boltok az alkalmazottak védelme érdekében?
Vannak kötelező előírások, amelyeket be kell tartani. Vannak ajánlások, a Nébih tudja, hogy egy-egy boltnál milyen sajátosságok adottak. Ezeken kívül vannak önkéntes vállalások, például az nem előírás, hogy plexifal legyen a pénztáraknál, mégis egyre több helyen láthatjuk, ez védi a vásárlót és az eladót is. Ezek mellett gyakoribbá váltak a takarítások és kézmosások, a pénztárosok kaptak fertőtlenítőt is.
Mik az első tapasztalatok a 9-12-es idősávos vásárlásról?
Az első tapasztalat, hogy a vásárlók többsége felkészült, a második, hogy néhány vásárló jelezte: sokan, akik hétköznaponként dolgoznak, szombat délelőtt intézik a nagybevásárlást, ezért ez a helyzet bonyodalmakat okoz nekik.
Szükség lehet felülvizsgálatra?
A szaktárca felé már jeleztük, tudomásul vesszük, hogy az egészségvédelem a legfontosabb, ezt nem is vitatjuk, ahogy azt sem, hogy szükség van ilyen idősávokra, de közösen gondolkodva el lehet indítani egy felülvizsgálatot, hogy adott esetben milyen finomítást lehet eszközölni. Van olyan kisboltos példa is, akinek visszaesett a forgalma, mert a vásárlóközönsége jellemzően 65 évnél fiatalabb. Ezeket összegyűjtjük és meglátjuk, hogy mit tud kezdeni vele a jogalkotó. Fontos, hogy ez csak mérlegelés, egy közös megfontolás.