Lefelé módosította inflációs előrejelzéseit szeptemberhez képest a Magyar Nemzeti Bank (MNB) decemberi Inflációs jelentésének előrejelzéseiben, a mérleg másik serpenyőjében pedig az szerepel, hogy ezzel párhuzamosan a gazdasági növekedési prognózist is lejjebb vitte a Varga Mihály vezette intézmény.
A jegybank szeptemberben még úgy vélte, idén 0,6, jövőre 2,8, 2027-ben pedig 3,2 százalék lehet a bruttó hazai termék növekedése, ám most Varga Mihályék úgy látják,
2025-ben 0,5, 2026-ban 2,4, 2027-ben pedig 3,1 százalékkel bővülhet a magyar gazdaság.
Az MNB most először tett becslést 2028-ra, most úgy vélik, három év múlva 2,7 százalékos lehet a gazdasági növekedés.
Emlékeztetőül: a kormány a 2026-os költségvetést 4,1 százalékos GDP-bővüléssel tervezte.
Jó hír viszont, hogy a pénzromlás mértéke kedvezően alakul. Szeptemberben a Szabadság téren még úgy becsülték, idén 4,6, 2026-ban 3,8, két év múlva pedig 3 százalék lehet az éves átlagos infláció. Ehhez képest decemberben
az idei évre 4,4, jövőre 3,2, 2027-re pedig 3,3 százalékos éves fogyasztóiár-indexet prognosztizálnak.
Ez pedig azt jelenti, hogy végre a jegybanki cél, 3 százalék közelébe csökkenhet a pénzromlási ütem, és ha jövőre még nem is, de két év múlva akár tartósan a 2-4 százalékos toleranciasávon belül alakulhat. Varga Mihályék 2028-ra 3 százalékos inflációt jósolnak.
az Orbán-kormány a jövő évi költségvetésben úgy számolt, a pénzromlás mértéke 3,6 százalék lesz.
Az MNB monetáris tanácsa egyébként keddi ülésén az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott a 2024 szeptembere óta változatlan 6,5 százalékos jegybanki alapkamaton, és a kamatfolyosó két szélén (5,5 százalékos egynapos betéti kamat, 7,5 százalékos egynapos fedezett hitel kamata) sem módosított. Az ülést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály kiemelte: az inflációs környezetet övező kockázatok továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A döntéshozók megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt.