Az elmúlt másfél évben elindult világgazdasági lassulás egyre inkább eléri a Kelet-Közép-Európát is. A pénzügyminiszter úgy látja, hogy „az egyenreceptek kora lejárt”.
Magyarország szeretné, ha a Világbank a migrációt kiváltó problémákra koncentrálna - jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter szombaton az MTI-nek Washingtonban, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank közgyűlésén. A miniszter arról is nyilatkozott, hogy a magyar gazdaság már megtette a lépéseket a várható gazdasági lassulás ellen.
A tárcavezető elmondta: a tanácskozásokon alapvetően mindenki úgy látta, hogy az elmúlt másfél évben elindult világgazdasági lassulás egyre inkább eléri a Kelet-Közép-Európát is, ezért érdemes minden országnak mind a monetáris, mind a fiskális politikában válaszlépéseket előkészítenie.
Varga Mihály kiemelte: a Nemzetközi Valutaalapnál újra előkerültek régi ötletek, például a PPP-konstrukciók (az állami és a magánszektor együttműködése) alkalmazása, a különböző állami eszközök értékesítése, tehát privatizálása.
„Ezeket Magyarország egyszer már kipróbálta, és az a tapasztalatunk, hogy nem teljes egészében jöttek be, sőt, inkább kárt okoztak a gazdaságnak”
- hangoztatta a miniszter. Hangsúlyozta: mivel mostani tapasztalatai megerősítették, hogy senkinek nincs a birtokában olyan kizárólagos megoldás, amelyet minden ország alkalmazhatna, ezért Magyarországnak a saját útját kell járnia.
„Egyre stabilabb és egyre több szektort ér el a gazdasági növekedésünk, és reményeink szerint ezt az Európai Unió átlagánál magasabb szinten tudjuk tartani a következő években is”
- szögezte le.
Varga Mihály utalt azokra a konkrét döntésekre és intézkedésekre, amelyeket a magyar kormányzat már meghozott a lassulás „kivédésére”. Hangsúlyozva a gazdaságélénkítést segítő adókedvezményeket és a vállalkozások teherviselő képességét javító döntéseket, megjegyezte: további lépésekre lesz szükség, mivel - mint fogalmazott -
„a lassulás valószínűleg mélyebb lehet annál is, mint amire korábban bárki számított”.
Elmondta: a kormányzat megpróbálja biztosítani a legversenyképesebb, leghatékonyabb ágazatokban a támogatásokat, egyben segítené a nem hatékony ágazatok átalakulását is.
„Kis- és középvállalkozóink is segítségre szorulnak” - tette hozzá, külön megemlítve a szakképzés fontosságát. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: az ”egyenreceptek kora lejárt”, és ma már az elmúlt években átalakult IMF-nek is az az álláspontja, hogy „minden országnak kicsit személyre szabott megoldásra van szüksége”. Bár - tette hozzá - a régi receptek felbukkanása kis tanácstalanságot jelez a Valutaalapnál.
„Magyarországnak ebben a helyzetben az lehet a szerepe, hogy - mintegy kihasználva az új vezető, a bolgár Krisztalina Georgieva személyét - kicsit aktívabb legyen a tanácsadásban, aktívan próbáljon más országok segítségére sietni”
- fogalmazott Varga Mihály. Elmondta: Georgieva, aki dolgozott az Európai Bizottságnál és a Világbanknál is, jól ismeri és érti a kelet-közép-európai országok helyzetét, problémáit. „Talán tisztábban látja ezeket, mint a nyugati politikusok” - fűzte hozzá.
Varga Mihály a Világbank kapcsán hangsúlyozta, meghatározó szerepet vállalhat a migrációban érintett országok fejlesztésében.
Varga Mihály kiemelte: Magyarország szeretné, ha a Világbank fokozottabban koncentrálna olyan térségekre, ahonnan a menekültválság elindul. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy az elvándorlás egyik oka a vízbázisok kezelésének gondja, a vízellátás kimerülése, és mindezek megoldására Magyarországnak jó javaslatai, cégei, szakemberei vannak. „Szívesen működnénk együtt, ha még több ilyen jellegű program lenne” - szögezte le.