Apolitikus generáció, vagy a politikus generáció?

Apolitikus generáció, vagy a politikus generáció?

A közbeszédben és a politikában az elmúlt időszakban egyre több szó esik a fiatalok politikai aktivitásáról. Ez betudható talán annak is, hogy a következő országgyűlési választásokon már több fiatalnak lesz lehetősége első szavazóként a voksát leadni, mint mondjuk az előző választásokon.

(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.)

A mostani választásokon majd már azok is szavazhatnak, akik 2004 első hónapjaiban születtek, akik a Z generáció második feléhez tartoznak. Minden választáson természetesen jönnek új első szavazó választópolgárok, így ebben most sem lesz semmi fajta különlegesség. Az érdekességet csupán az adhatja, hogy az első szavazók, milyen módon fogják befolyásolni a választást, azaz mekkora arányban mennek az urnákhoz, és kire adják le a voksukat. Így ennek tudatában nem csoda, hogy a közbeszéd a korábbi évekhez képest egyre jobban foglalkozik a fiatalokkal.

Fiatalok? Politika?

Ha ezt a két szót hasonlóan egymás mellé tettük az utóbbi évtizedekben akkor a legelső szó, ami eszünkbe jutott valószínűleg az a távolság volt. A fiatalok körében, ha meghallották ezt a bizonyos szót leginkább negatív jelzők vagy a teljes érdektelenség volt a jellemző. Véleményem szerint ez egy olyan állapot, amelyet súlyos dolgok idéztek elő. Nem a fiatalok távolodtak el a politikától, hanem pont fordítva, a politika a fiataloktól.

Természetesen mindig vannak kivételek, ebben a témában is. Ugyan, rengeteg fiatal nem érezte magáénak a politikát ebben a generációban, mindig akadtak, akik a téma iránt mutattak érdeklődést, sőt voltak olyanok közöttük, akik, – ugyan csak mondjuk önkormányzati szinten – de aktívan szerepet vállaltak lokálisan a politikai életben. Én leginkább most az elmúlt négy évet venném górcső alá.

Vajon az a hipotézis helytálló-e miszerint, a Z generáció inkább apolitikus?

Mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy a Z generáció mettől meddig tart. A Z generáció tagjai azok, akik 1995 és 2009 között születtek. Jól megfigyelhető, hogy a generáció legidősebb és legfiatalabb tagjai között 14 év húzódik, ami azt is jelenti, hogy hiába tartozik egy generációba egy 1996-os és egy 2003-as születésű fiatal, mégis más módszerekkel, más témákkal megszólíthatóak, avagy egyáltalán érhető el az, hogy a figyelmüket a politikának szenteljék.

Ez a politikai elfordulás miatt az utóbbi időszakban nagyon nehéz volt, hiszen a sztereotípiák okán, a fiatalok hallani sem akarták ezt a szót.

A baráti társaságokban, ha valaki ilyen témát hozott fel az inkább kellemetlen volt, mintsem egy egészséges vita kezdete. Viszont mostanában érezhető ebben is változás a pozitív irányba. Én is sokszor tapasztalom ma már azt, hogy ha egy politika, vagy közéleti téma kerül a központba akkor a gyors terelés helyett valami fajta diskurzus alakul ki. Előfordul ugyan, hogy más-más álláspontok állnak szembe egymással, de ami a legfontosabb, egyre többször hallani a fiatalok véleményét, amelyet egymással megosztanak. Ez a pár évvel ezelőtti kínos csendhez képest egy rendkívül pozitív változás.

Mi idézte ezt elő?

Vannak olyan tényezők, amelyet talán nem is gondolnánk, hogy képesek ezt az változást előidézni. Talán nem árulok el nagy titkot azzal, hogy nem a televízió, és azon belül a közmédia az, ami miatt a politikai érdeklődés növekedésnek indult. Sokkal inkább köszönhető ez a közösségi médiának. Számos platformon jelentek, és folyamatosan jelennek meg a politikai pártok, és maguk a politikusok is pl: Facebook, Instagram, You Tube, Tik Tok. Viszont önmagukban véleményem szerint a politikusok megjelenése a fiatalok által gyakran használt platformokon nem garancia a politikai érdeklődés gyarapítására, de egy fontos alapját képezik annak, amelyet mindjárt ki is fejtek.

Ma az egyik legdinamikusabban fejlődő applikáció a Tik Tok, amelyet talán senkinek sem kell bemutatni. Ezt leginkább a fiatalok használják rendszeresen, akár napi több órán keresztül. A jelenlegi politikai szereplőket tekintve Jakab Péternek van a legnagyobb tábora, szám szerint közel 65.000 feliratkozója van, amely folyamatosan növekszik. Pár mondattal ezelőtt nem véletlenül írtam, hogy a megjelenés nem elég, fontos a tartalom is. Jakab Péter oldalán nem csupán száraz politikai tartalom van. Ez megfigyelhető akár az Instagram oldalán is, ahol szintén rengeteg fiatal felhasználó van jelen.

A politikusokon túl például a Tik Tok-on számos olyan, egyébként nagy követőtáborral rendelkező felhasználók, akik elkezdtek foglalkozni politikával. Persze nem mindenki mondjuk a belpolitikáról, a politikai rendszerekről készít videót, hanem olyan közéletben sokat foglalkoztatott témákról, amelyek alakulásában a politika is szerepet vállal. Ilyen téma például a klímaváltozás. Ezek a szereplők azzal, hogy ezzel a tematikával foglalkoznak, és egy-egy ilyen videót akár több százezer fiatal megtekint, nagyban hozzájárultak, vagy járulnak a politikai aktivitás növeléséhez. Sok esetben volt már arra is példa, hogy egy-egy fiatal azért kezdett, vagy kezd a politikával foglalkozni, mivel úgy érzi, hogy már neki is valamit hozzá kell szólni valamilyen formában a rendszer alakulásába, mert az egyre inkább kihat a mindennapjaira.

Ez pillanatnyi állapot vagy kezdődő tendencia?

Talán ez az egyik legnehezebb kérdés, amelyre kíváncsiak az idősebb korosztályok. Pillanatnyilag személy szerint jómagam is úgy érzem, hogy egyre aktívabb a korosztályom ugyan a politika iránt, de ezt az érdeklődést fenn is kell tartani. Ez különböző eszközökkel viszont elérhető. Ilyen véleményem szerint az előválasztás is, amelyen azok a fiatalok is voksolhatnak majd, akik még most nem 18 évesek, de 2022-ben már szavazhatnak.

Mely pártok tudják leginkább ezt a generációt megszólítani?

Napjainkban szinte naponta jelennek meg különféle témákban közvéleménykutatások, így a megfogalmazott kérdésben is. Január végén a Medián kutatása révén a következő eredmény született a megkérdezett 30 év alattiak körében: Jobbik 19 %, Momentum 15%, Fidesz 13%, Magyar Kétfarkú Kutya Párt 13%, LMP 3%, MSZP 2%, DK 2%, Mi Hazánk 2%, Munkáspárt 1%, egyéb párt 1%, nem tudja, nem válaszol 29 százalék. Jól látható, hogy azok a pártok, amelyek több platformon, és pozitívabb üzenetet közölnek a fiatalok felé, azok népszerűbbek is.

Összegzésképpen, személy szerint fiatalként azt tapasztalom, hogy főként a közelmúltban a generációm tekintetében végre elindult egy változás, aminek köszönhetően ma már a Z generáció inkább vált politikus – azaz politikával aktívan foglalkozó -, mint sem apolitikus generációvá, ám hogy a továbbiakban ez a tendencia milyen irányba változik arra majd a közeljövő fog választ adni.

A cikk szerzője Szabó Bence, a Jobbik Ifjúsági Tagozatának alelnöke.