Fertőzök-e azután, hogy beoltottak? Megfelelő védelmet ad, ha csak egy oltást kapok? Jól döntött a kormányzat, amikor változtatott az oltási politikán? Bírja-e a fokozódó nyomást az egészségügyi rendszerünk? Jó ötlet a harmadik hullám idején tömegrendezvényt szervezni? Erről is kérdeztük Rusvai Miklós víruskutatót, virológust, az MTA doktorát. Interjú.
Pontosan mitől is véd a kornavírus elleni oltás? Nem leszek beteg? Nem fertőzök másokat?
Egyrészt, a fertőzöttség nem jelent betegséget. Másrészt, a fertőzötteknek körülbelül 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a fertőzést, nem betegszik meg, például a gyerekek, a fiatal felnőttek, a jó kondícióban lévők, vagy azok, akik nem szenvednek társbetegségben. A fertőzötteknek egyes becslések szerint 10, más becslések szerint 30 százaléka betegszik meg. A vakcina, ha megfelelően immunizált a szervezet, azt tudja elérni, hogy senki ne betegedjen meg, vagy legalábbis még sokkal kevesebben. Tehát nem a fertőződést akadályozza meg a vakcina, viszont csökkenti a megbetegedések számát, ezáltal csökken az egészségügy terhelése.
Léteznek már kimutatások a vakcinák gyakorlati hatásfokáról?
Technológiai alapon nem lehet különbséget tenni a vakcinák hatásfokát tekintve, minimum elvárás, hogy legalább 80 százalékban védjenek. A hatásfokot a harmadik fázisú klinikai tesztek alapján állapítják meg a vakcinagyártók. A tapasztalat azután ezt sokszor felülírja, a gyakorlat akár jobb hatásfokot is kihozhat. A kínai vakcina elállítója, a Sinopharm eredetileg 79 százalékos védettséget mutatott ki a klinikai tesztek során, de ahány országban eddig alkalmazták – például Szerbiában, az Emirátusokban, Marokkóban -, mindenütt 80 százalék fölött, általában 84-86 százalék közötti védőhatást állapítottak meg. Ezzel szemben az AstraZeneca vakcinájával, amelyiknél 89-94 százalékos védőhatást jelentett a gyártó, de Dél-Afrikában 60 százalék alatti védőhatást tapasztaltak, emiatt fel is függesztették az alkalmazását. Eltérhet a védőhatás, akár országonként, régiónként is, ennek különböző okai vannak.
Magyar adatokkal tud szolgálni?
Nem, mert még nem készültek ilyen irányú statisztikák. Nem elég régóta zajlanak az oltások, és még az elvégzett tesztek száma is kérdéses, a magyar adatszolgáltatás nem a legjobb ebből a szempontból.
Márpedig a vakcina ezt hivatott megakadályozni, ezt értjük a hatásfoka alatt.
Amikor azt halljuk, hogy egy németországi idősotthonba bejutott a vírus és 14 idős embert megfertőzött, erre sokan azt mondják, hogy a vakcina nem véd, holott pont az ellenkező következtetést kell levonni. Hiszen senki nem halt meg, senki nem került kórházba, tehát a vakcina tökéletesen teljesítette a feladatát, mert ha ott nem-vakcinázott idősembereket ért volna el a fertőzés, akkor az egyötödük meghalt volna, további egyharmaduk pedig lélegeztetőgépre került volna, így pedig mindenki különösebb tünet nélkül megúszta a koronavírust.
Ki tudja jelenteni, hogy aki megkapja a vakcinákat, és kialakul a megfelelő immunitás, az nem fog meghalni a koronavírustól?
Igen, és nem fog lélegeztetőgépre sem kerülni, és ha ki is alakul betegség, a legtöbbször csak nagyon gyenge tünetekkel. Ezt kell elvárni a vakcinától.
Ön szerint hogy halad a hazai oltási kampány?
Nem állunk rosszul. Jelenleg Európában csak Izraelben, Máltán, Nagy-Britanniában és Szerbiában magasabb az immunizáltsági szint, és ha ilyen ütemben folynak az oltások, akkor elvileg, és ennek a lehetősége adott, a hétvégén akár elsők is lehetünk az Európai Unióban az átoltottságot tekintve. Ehhez nagyjából 300 ezer embert kellene beoltani a hátralevő 5 napban.
Amikor azt mondja, hogy nem állunk rosszul, akkor ezt a többi országhoz viszonyítva kell értenünk, vagy pedig a teljes társadalmi védettség szempontjából?
Most még csak az elsőt jelenthetjük ki. A társadalmi védettségről csak akkor beszélhetünk, ha a lélegeztetőgépeken lévők, a kórházban ápoltak száma úgy lecsökken, hogy az érzékelhető lesz. De ez legalább 3 hét.
Akkor hiába haladunk jól, a csúcs előtt vagyunk?
Abszolút! A járvány csúcsát március végére várom, addig még folyamatosan romlani fognak a statisztikai adataink. Addigra érnek be, és nagyjából egyszerre a tegnap meghozott szigorítások, és a 10 nappal ezelőtt kezdődött oltási kampány hatásai.
Addig még bírni fogja az egészségügyi rendszerünk?
Arra is fel kell készülni, hogy nem egyből zuhannak majd a számok két-három hét múlva sem, lehet csak oldalazni fognak.
Több mint egymillió embert oltottak be hazánkban, de csak 307 ezren kapták meg mind a két oltást. Melyik a jobb megoldás, ha többen kapnak egy oltást, vagy kevesebben kettőt, azaz a teljes védelmet?
Engedje meg, hogy mondjak egy hasonlatot! Önnek el kell menekülnie valahonnan. Mi a jobb, ha megtankolja a kocsiját, és amilyen gyorsan tud, indul is, vagy pedig beletesz még egy tankot a kocsiba, és még két tartalék kannát, mindet tele tankolva? Az egyikkel időt veszít, a másikkal pedig gyorsabban, viszont rövidebb távra tud eljutni.
Az immunizálással ugyanígy vagyunk. Ha egy oltást adunk, akkor hitelen megnövekszik ugyan az immunizáltak száma, de a védelem rövidebb ideig tart. A második oltás tulajdonképpen azért kell, hogy magasabb szintű és tartósabb immunitás alakuljon ki, de mivel a jelenlegi vizsgálatok szerint már egy oltás is nagyon erősen növeli az immunis emberek számát, eléri a védőhatást, ezért most azt a stratégiát határozta el a kormány, hogy inkább rövidebb ideig tartó immunitást alakít ki több emberben. Azaz a mostani akut járvány-helyzetet akarja javítani, letörni a mostani hullámot. Időt kell nyerünk. Utána meglátjuk, mi lesz.
Lehet konkretizálni, hogy az egy oltás mekkora védelmet ad?
A jelenleg használatos vakcináknál, ahol az egy oltást lehetővé tették, a Pfizernél, az AstraZenecánál a hatékonyságból legfeljebb 10 százalékot kell levonni. A tartósságot tekintve, ha nem történik meg a második immunizálás belátható időn belül, a félévet akkor is lehet garantálni.
Ezek szerint, aki március 15-re tömegrendezvényt szervez, az nem jár jó úton?
Az nem jár jó úton.