Például rögtön az, hogy
mi a bánatot keres az épületben a VMSZ-en kívül a helyi magyar közmédia, a Pannon RTV, és a Magyar Nemzeti Tanács is?
Előbbinek közpénzből működő orgánumként a függetlenségnek legalább a látszatára illene adnia, utóbbi pedig választott döntéshozó testület, amelynek végképp semmi köze nem lehetne a párthoz. Persze a Tanácsban a VMSZ vezette "Magyar összefogás" jelöltjei vannak elsöprő többségben, ám rajtuk kívül azért még három másik szervezet is képviselteti magát.
Úgyhogy ez nagyjából úgy néz ki, mintha Budapesten a Fidesz székházába költözne át az Országgyűlés és az MTVA is. A magyar demokrácia elmúlt hét éves fejlődésétől persze nem lenne idegen egy ilyen fejlemény, de azért valljuk be, erre a hírre még az újpesti Popeye söröző, alkotmányjogi kérdéseken ritkán lamentáló törzsközönsége is félre nyelné az Arany Ászokat. Pláne, hogy az idősebbek még emlékezhetnének rá, hogy
még az átkosban is ügyeltek arra, hogy a pártház a Tanácsházával szemben, és ne a Tanácsházán legyen.
Szabadkán azonban erre már csak legyintenek, hiszen a magyar közmédia és a Nemzeti Tanács előző székhelyén is a VMSZ albérlői voltak. Most legalább valamivel kényelmesebben megférnek egymás mellett a tágasabb ingatlanban. A 400 négyzetméter így sem számít palotának - az ára viszont már annál arisztokratikusabb. A szerb sajtó értesülései szerint ugyanis az épületet nem kevesebb, mint 1,2, millió euróért, vagyis
370 millió forintért vásárolják meg.
Ez négyzetméterenként háromezer eurós árat jelent, ami a DélHír által megkérdezett szakértő szerint a Szabadka központjában átlagosnak számító ingatlanárak
hatszorosa.
A Novosti című lap egyenesen
"Szerbia legdrágább házáról"
írt.
Még érdekesebb kérdés, hogy tulajdonképpen honnan is van erre pénze a VMSZ-nek? Az ingatlant hivatalosan a párt alapítványa, a 2015 júliusában alapított Bíró Károly Alapítvány vásárolta meg. A DélHír úgy tudja, a szervezet eddig igen szerény költségvetéssel rendelkezett. Tavaly a Bethlen Gábor Alaptól nyertek 400 ezer forintot, amelyből 250 ezret működési költségeikre fordítottak. Igen szép teljesítmény lenne, ha innen jutottak volna el az egymillió euró kicsengetéséig. De aligha lehetett erre forrása a Magyar Nemzeti Tanácsnak is, hiszen a szervezet 2017-es költségvetési támogatása nagyjából
a vételár felét teszi ki.
Az összeg lehetséges forrásaként a DélHír megemlíti azt a 65 milliárd forintos magyar állami gazdaságfejlesztési keretet, amelyről tavaly született megállapodás. Az összeg elosztását meghatározó Vajdasági Magyar Közösségek Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégiája nevet viselő dokumentumban azonban egy szó sem esik pártszékház vásárolásról, vagy bármilyen pártfinanszírozásról.
Igaz, arról sem, hogy a vállalkozásoknak szánt kedvezményes hitelkeretre titkos pályázaton lehet csak igénylést benyújtani, és a kedvezményezettek előre lezsírozott listáját Pásztor István személyesen csúsztatja oda Orbán Viktornak.
11 milliárdnyi kedvezményes hitelt zsíroztak le Délvidéken?
Az elmúlt 25 évben példátlan volumenű fejlesztési terv megszületését jelentette be a hétfőn Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. A koncepción két évig dolgozott számos neves délvidéki értelmiségi, szakértő és politikus. Pásztor a magyar vállalkozások megerősítését és piachoz juttatását ígérte, hozzátéve, hogy ezzel új munkahelyeket is tudnak teremteni.
Délvidéken alsó hangon
11 milliárd forintot osztottak így szét,
akadt több olyan VMSZ-közeli cég, melyeknek egyenként több mint egymilliárd jutott.
Ennek a fényében már messze nem olyan lehetetlenül nagy összeg a 300 millió. Elég hozzá néhány adakozó kedvű helyi vállalkozó - pláne, ha van is miért hálásnak lennie...