Vona Gábor szerint a 2018-as országgyűlési választás a Fidesz és a Jobbik között fog eldőlni. Pártját a legstabilabb ellenzéki erőnek nevezte. Elmondta, hogy bár vannak viták, ez azonban természetes egy néppárton belül, egységük megkérdőjelezhetetlen. Arra is kitért, hogy a különböző közvélemény-kutatások árnyalatonként eltérőek lehetnek, de a számok azt bizonyítják, hogy a 35 év alatti lakosság körében a Jobbik a legnépszerűbb párt, illetve elutasítottság szempontjából is kedvező helyzetben vannak.
A Jobbik miniszterelnök-jelöltje egyik legfontosabb előnyüknek tartja, hogy van programjuk, ellentétben a baloldali pártokkal, amelyek az orbánizmusra csak anti-orbánizmussal tudnak válaszolni. Vona Gábor szerint a Fidesz egy nagyon erős ellenfél, és éppen ezért erőre és hitelességre van szükség ellenük.
„Egy tisztességes, helyes és becsületes politikát kell folytatni, ki kell lépni Orbán Viktor koordináta-rendszeréből”
- szögezte le.
A Jobbik már a kormányzásra is készül
Vona Gábor határozottan egyértelművé tette, hogy nem fognak össze, és nem kötnek választási együttműködést a baloldali pártokkal. Szerinte, ha megtennék, azzal a Jobbik hitelességi tőkéjét tennék tönkre. Hozzátette: nincs is szükségük választási együttműködésre, csak a gyenge pártok matekoznak, egy erős párt pedig az emberekkel keresi a kapcsolatot. Arról is beszélt, hogy megérzése szerint a baloldali pártok valójában nem akarnak kormányt váltani, a közöttük lévő viták és egyezkedések a 2018-as választási vereség utáni pozícióharcok.
A Jobbik miniszterelnök-jelöltje hangsúlyozta: az országban egy egyre erősödő kormányváltó hangulat uralkodik, és az emberek csak az alkalmas kormányváltó erőt keresik. Azt is mondta, a Jobbik számára nem csak a kormányváltás fontos, hanem már készülnek a kormányzásra is. Bukott politikusnak nevezte Orbán Viktort, akinek „a bukása pusztán idő kérdése, de biztos tény”.
A Jobbik a XXI. századba lépett a XX. századból
„Az antidemokratikus és korrupt Fidesz-kormányzás helyett mi egy nemzeti néppárti kormányzásra készülünk. Az is a jelszavunk, hogy a nép pártján. Nem politikai ideológiák, vagy megosztottságok, társadalmi konfliktusok kiélezésére van szükség, hanem a társadalom egységének az erősítésére”
- jelentette ki.
Fontos és lényeges különbségként határozta meg a baloldali pártok víziójához képest, hogy a Jobbik jövőképe szerint teljes paradigmaváltásra van szükség a közéletben. Ugyanakkor úgy fogalmazott: ez nem azt jelenti, hogy mindent meg kell változtatni, azaz nem kell mindent kidobni. Amit a Fidesz-kormány jól csinált, azt meg kívánják őrizni. Példaként említette a kormány családtámogatási intézkedéseit és a szigorú költségvetési politikáját. Ezeket a Jobbik megtartaná és továbbfejlesztené.
Amiben más lenne egy Jobbik-kormány, hogy a pártok közötti viszonyokat új alapokra helyeznék, és a tartalmatlan, meddő veszekedések helyett érdemi, konstruktív vitákra helyeznék a hangsúlyt. Továbbá hidakat építenének a szétszakított, megosztott társadalmi csoportok közé. Vona Gábor szerint ez a két dolog adja a lényegét annak, ami elválasztja a XXI. századi politikát a XX. századitól. Kifejtette, hogy a XX. században az ország és a magyar társadalom nagyon sokat szenvedett, ezen történelmi megpróbáltatások többször is, több irányba szakították szét a magyar társadalmat. A Jobbik miniszterelnök-jelöltje úgy látja: a XX. századi politika és pártok az alapján ismerhetőek fel, hogy a politikájukat a XX. századi megosztottságokra, történelmi traumákra építik, amelyek paranoiákká, rögeszmékké, gyűlöletté váltak, és csak a szétszakítottságot erősítik.
„A XXI. századi politika nem tesz úgy, mintha ezek a társadalmi megosztottságok nem léteznének, elfogadja a létezésüket, de nem erre építi a politikáját, hanem megpróbál közös ügyeket találni ahhoz, hogy hidakat építsünk ezen szakadékok fölé”
- vélekedett Vona Gábor. Hozzátette: a Jobbik egy XX. századi pártból vált XXI. századi párttá, és ezt testesíti meg a néppártosodás folyamata. Fontosabb kérdésnek tartja, hogy a Jobbik hová tart, mint azt, hogy honnan jött. Legfontosabb céljuknak pedig azt emelte ki, hogy az emberek életkörülményein javítsanak, ezért képezi programjuk gerincét a béruniós kezdeményezésük, amelynek nyilatkozatát március 14-én írták alá nyolc kelet-közép-európai ország képviselőinek részvételével.
A Jobbik a nemzet, és egy erősebb Európa érdekét képviselné
Vona Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az első olyan polgári kezdeményezés, amit egy magyar párt kezdeményezett, illetve, amit befogadott az Európai Bizottság. Így most egy éve van arra a Jobbiknak és a szövetségeseinek, hogy egymillió aláírást gyűjtsenek össze.
A Jobbik miniszterelnök-jelöltje kitért arra is, hogy a kezdeményezés és az Európai Bizottság döntésének hírére a kormánypárti politikusok lefagytak, most meg sületlenebbnél sületlenebb nyilatkozatokat tesznek.
„Olyan kifogásokat keresnek, amelyek nem is képezik a kezdeményezés célját, vagy tartalmát. Általában az a fő érv, hogy a bérek felzárkóztatása nem történhet meg egyik napról a másikra. Csak ilyet nem mondtunk és nincs a kezdeményezésben”
- mutatott rá Vona, majd hozzátette: ezt azt bizonyítja, politikai riválisaik annyira megfagytak, hogy el se olvasták a kezdeményezésüket.
A Jobbik az szeretné elérni, hogy az EU alapelvei, gyakorlati célkitűzései közé az „Egyenlő munkáért, egyenlő bér” elve kerüljön végre be, mint egyfajta nulladik lépés.
Az Európai Unió négy szabadságra épül: a személyek, a tőke, a szolgáltatások és a javak szabad áramlására, de Vona Gábor emlékeztetett rá, hogy a magyar fiatalok százezrei nem szabadon áramlanak Nyugat-Európába, hanem kényszerből, mert Kelet-Közép-Európa országai teljesen leszakadtak a kontinens nyugati felétől.
A Jobbik miniszterelnök-jelöltje tisztában van azzal, hogy a bérunió ügye egy komplex kérdés, és egy nagyon nehéz küzdelem elé néznek, de meg kell tenni az első lépést, amely Nyugat-Európa érdeke is.
„El kell kezdenünk őszintén beszélni erről, és meg kell találnunk azokat a megoldásokat, amelyek révén Európa egy valóban szolidáris és igazságos közösséggé tehető”
- szögezte le.
Kifejtette: ahhoz, hogy a bérek kiegyenlítődjenek, versenyképes hazai vállalkozások kellenek, ahhoz, hogy a hazai vállalkozások versenyképesek legyenek, egy új kohéziós politika kell, ahhoz, hogy egy új kohéziós politika legyen, lényegében egy új Európai Unió szükséges.
Vona Gábor szerint a különbség itt is kirajzolódik a Jobbik és a Fidesz között, mert miközben a jelenlegi kormány óriásplakátokon üzenget Brüsszelnek, a Jobbik részt kíván venni az Európai Unió konstruktív, érdemi, valóban a jövőről szóló vitáiban.
„Orbán Viktor manipulatív szabadságharcai helyett mi érdemi, konstruktív és nyílt vitákat kívánunk folytatni, amelyben képviseljük a saját hazánk érdekét, de úgy érezzük, hogy egyúttal képviseljük egy erősebb Európának az érdekét is”
- fogalmazta meg a Jobbik miniszterelnök-jelöltje külpolitikájuk filozófiáját.