Bár rengetegen adományoztak a vörösiszap-katasztrófa után, egy jogszabály miatt nem juthattak hozzá a pénzhez a károsultak.
A Miniszterelnökség államtitkára, Kovács Zoltán szombaton jelentette be: döntött a kormány a károsultak jogerős vagyoni kárának megtérítéséről, amelynek összege mintegy 70 millió forint. A kormányzat által vállalt, a vagyoni károk megtérítésére vonatkozó állami segítségnyújtás több mint tíz családot érint.
„Ez tipikus esete az eső után köpönyegnek, de jó, hogy van” – reagált a hírre Magyar György az ATV Start című műsorában. A károsultak képviseletét ellátó ügyvéd emlékeztetett: sokáig úgy tűnt, hogy az ügyfelei nem kapnak egy fillért sem, mert a Mal Zrt. fizetésképtelenné vált. Közben gyűjtés indult a károsultak részére – ahogy Magyar fogalmazott – Soros is beletett izgalmában 1 millió dollárt.
Mint kiderült: a káralapba így összesen több mint 2 milliárd forint gyűlt össze.
„Ebből egy forintot sem kaptak” – mondta az ügyvéd.
Magyar György szerint ez azért történhetett meg, mert a jogszabályt úgy állították össze, hogy az összeget csak közcélúan lehet felhasználni.
„Nem azt mondom, hogy hazavitték, hanem olyan célra használták, amit a jogszabály definiált. Például, tanösvényt építettek”
– mondta.
Ezt követően pereket indítottak, de a megnyert pereknek sem volt pénzügyi fedezete, ezért a kormány „gesztust gyakorolt”, és biztosított 280 millió forintot (ehhez jött most a 70 milliós kiegészítés), így már csaknem 350 millió forint segítséget nyújt az állam a felszámolás alatt álló céggel szemben fennálló jogerős peres követelések kifizetésében.
Magyar szerint még ennek is örülni kell, mivel a MAL-tól egy forintot sem kaptak a károsultak, ráadásul "a káralapból sem jutott nekik egy fillér sem" – tette hozzá az ügyvéd.
Mint ismert, az ügyészség 2012. január 19-én emelt vádat 15 ember (a Mal Zrt. vezetői és több alkalmazottja) ellen a Veszprémi Törvényszék azonban
Vörösiszap: a bíró „egyértelműen elfogult volt" - miatta nem derült ki, hogy ki okozta a tragédiát? | Alfahír
A bizonyítási eljárás folytatódik az elsőfokú bíróságon, évekig nem lesz ítélet.
A döntés óriási felháborodást váltott ki – többek között a kormány és a Fidesz hangot adott nemtetszésének –, majd idén februárban a Győri Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az első fokú határozatot, és új eljárás lefolytatására kötelezte az első fokon eljáró bíróságot.