A Veszprémi Törvényszék képviselője Varga Gábor úgy fogalmazott, a csütörtöki, elsőfokú ítélettel kapcsolatban megjelent egyes pontatlan tudósítások nem a közvélemény tájékoztatását segítik, hanem egy negatív közhangulatot táplálnak.
Közölte:
az eljáró bíróság soha sehol nem állította azt, hogy "a vörösiszap-katasztrófa egy természeti katasztrófa lett volna", és az ezzel kapcsolatos téves információk teljesen rossz végkövetkeztetésekre vezethetnek.
A büntető kollégium vezetője arról is beszélt: a felelősségnek különböző típusai, szintjei vannak. Példaként említette, hogy van erkölcsi, politikai vagy jogi felelősség, és az utóbbin belül is van polgárjogi, munkajogi, közigazgatási vagy büntetőjogi felelősség. A polgári jogi és a büntetőjogi felelősségnek semmi köze egymáshoz - hangsúlyozta.
Elmondta, a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-vel mint jogi személlyel szembeni polgári perekben tudomása szerint a bíróságok túlnyomó többségben a társaság polgári jogi felelősségét megállapították. A katasztrófával összefüggésben egyetlen büntetőügy indult, amelynek tizenöt vádlottját az első fokon eljáró bíróság valamennyi vádpont alól felmentette.
Varga Gábor az mondta, több tudósítással ellentétben az ítélethirdetés után kiadott sajtóközleményben és a bírónő indoklásában is elhangzott:
a büntetőügyben büntetőjogi felelősség személyre bontva felmerült. Az alapos szakértői bizonyítás eredményeként a katasztrófa okaként "altalaj eredetű stabilitásvesztést" határoztak meg, amelynek következtében a töltés tönkrement. Ennek okai pedig a bíróság szerint egyértelműen a 10-es kazetta tervezése, kivitelezése körében felmerült hibák, mulasztások voltak - jelentette ki a kollégiumvezető.
Kiemelte, az ügyészség a katasztrófa okát gyakorlatilag ugyanabban jelölte meg, mint a bíróság.
Kitért arra is, a bíróság azért nem nevezett meg az ügyben más, konkrét felelőst, mert
"egy büntetőügyben a bíróság csak és kizárólag azoknak a büntetőjogi felelősségéről dönthet, akivel szemben az ügyész vádat emel, más büntetőjogi felelősségét nem állapíthatja meg".
Más felelősök megnevezésére - mint mondta - külön eljárásban kerülhet sor.
A csütörtöki ítélet nem szólt másról, mint arról, hogy az a tizenöt ember, akit az ügyészség megvádolt, nem tehető felelőssé a katasztrófa előidézéséért, a következmények elhárításáért vagy az elhárítás akadályozásáért - fogalmazott a kollégiumvezető.
A bíróság emellett több pontban megállapította, hogy kötelezettségszegés, illetve mulasztás terheli a Mal Zrt. vezetőit - mondta Varga Gábor. Azonban rámutatott arra: ezek nem álltak ok-okozati összefüggésben a bekövetkezett katasztrófával, vagy a vádlottaktól egyébként nem volt elvárható az a körültekintés, amit most a katasztrófa ismeretében várunk el tőlük.
Fejes Péter, a vádat képviselő fellebviteli főügyészség ügyésze a Veszprémi Járási és Nyomozó Ügyészség épületében tartott pénteki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az ügyészség minden jogi eszközzel élni fog az elkövetők felelősségre vonása érdekében.
Az ügyészség tiszteletben tartja a bíróság nem jogerős ítéletét, de azt fellebbezéssel támadja
- mondta.
Az ügyész kifejtette:
álláspontjuk szerint üzemeltetési és belsőellenőrzési hiányosságok miatt a vádlottakat felelősség terheli, valamint felelősséggel tartoznak a katasztrófa bekövetkezte utáni magatartásukért is, hiszen akkor nem értesítették haladéktalanul a hatóságokat és az önkormányzatokat.
Hozzátette,
az elsődleges felelősség az üzemeltetőt terheli, és bár a katasztrófa által érintett 10-es számú kazetta esetében kivitelezési, üzemeltetési, tervezési hiányosságok is voltak, az ügyészség ezt személyre szabottan, kétséget kizáróan nem tudja bizonyítani, ezért nem emelt vádat.
Az ügyész azt hangsúlyozta, hogy a vádlottak felelőssé tehetők azért is, mert nem avatkoztak be a katasztrófához vezető folyamatba és nem akadályozták meg annak bekövetkeztét.
Fejes Péter közölte,
szerintük a törvényszék a közveszély kialakulásának napját tévesen tette 1998. december 23-ára, ez a tény másodfokon lehetővé teszi a vádlottak felelősségre vonását.
Beszélt arról is, az egész társadalom érdeke, hogy az ügy minél hamarabb jogerősen befejeződjön, hiszen Magyarország legnagyobb ipari katasztrófája történt 2010. október 4-én.
A tárgyalás a Győri Ítélőtáblán folytatódik. Fejes Péter jelezte, ha ott az elsőfokútól eltérő ítélet születik, akkor lehetőség nyílik a harmadfokú eljárásra, ez esetben a Kúria mondana ítéletet.