A Devizás Igazság Napján közfelkiáltással elfogadott feladatsort, a devizahitelesek 12 pontját vitte be az újra összeült parlament elé Z. Kárpát Dániel hétfői, napirend előtti felszólalásában. Sérelmezte, hogy a hazai médiumok zöme teljes közönnyel volt a többezres demonstráció és az azon megjelentek sorsa iránt. Lapunk az eseményről itt számolt be részletesen:
A jobbikos honatya leszögezte, a Lex Marczingóssal a megoldási csomag készen áll, és bár a kormány erről egyelőre hallani sem akar, a bíróságokon már születtek ezzel összhangban levő ítéletek. Hangsúlyozta azonban, hogy nem lehet cél a devizakárosultakat a tárgyalótermekhez irányítani, ugyanis az érintettek zöme
nem rendelkezik ehhez szükséges anyagi erőforrással, nincs meg a megfelelő háttere, és ügyvédet sem talál érdekei érvényesítéséhez.
A devizakárosultak ügyét az Országgyűlés előtt is képviselő politikus sérelmezte azt is, hogy a kormány nem volt hajlandó előrehozni a kilakoltatások leállítását, így a november 15-i moratórium beállta előtti három napban nyolc kilakoltatáshoz kaptak riasztást. Példaként hozta fel, hogy
a főváros XVI. kerületében egy péntek délelőttre kitűzött kilakoltatás esetén már csütörtök délután megjelentek a végrehajtók,
kidobták a családot a lakásból úgy, hogy az ügyvédjük szerint is legalább három helyen jogot sértettek az eljárók. Z. Kárpát szerint a végrehajtó elismerte, annyira tele volt a naptáruk, hogy nem volt más időpont, amikor eljárhattak volna. A Jobbik képviselője aláhúzta, a vidék Magyarországán is ez történt,
egy kifosztó gépezet üzemel, a kormányzat pedig hagyja ezt üzemelni.
A jobbikos politikus elismerte, hogy bár ő kritizál, de üdvözölte azt a nyitottságot, mely a devizás szabadság jogaként is emlegetett úgynevezett elsétálási jog kapcsán mutatkozott meg a miniszterelnök részéről: akit már kitettek az otthonából, attól ne lehessen több összeget követelni.
A jogos felvetésekre Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, miniszterhelyettes válaszolt, aki közölte, a devizahiteleket tíz éve törvényileg forintosították, így rájuk a forinthitelek szabályai vonatkoznak. (Az Európai Unió Bírósága az úgynevezett Marczingós-ítéletben épp azt mondta ki, az érvénytelen szerződést még törvényileg sem lehet utólag érvényessé nyilvánítani – A szerk.)
A fideszes politikus azt vetette fel, a 2022 óta fennálló kamatstopot meghosszabbították 2026. június 30-áig, ez 300 ezer lakáscélú hitelre vonatkozik. Számításai szerint ezzel egy átlagos hitelfelvevő havi törlesztőrészlete 16 ezer forinttal kevesebb, mint kamatstop nélkül lenne.
A miniszterhelyettes arról nem beszélt, hogy a forintosításig eltelt időszakban, amikor ráadásul a törlesztésben jóval magasabb volt a kamatfizetés aránya ennek többszörösével ugrott meg a törlesztőrészlet, ahogy arról sem, hogy a tisztességtelen kitételt (egyoldalú kamatemelés, eltérő devizaeladási és -vételi árfolyam vagy árfolyamkockázati tájékoztatás hiányosságai) tartalmazó szerződések az Európai Unió Bírósága ítélete szerint megkötésüktől időpontjában is érvénytelenek.