Megszületett az első hazai jogerős ítélet a Marczingós-féle európai uniós bírósági ítélet nyomán, ez a döntés „megszüntette az ebből fakadó őrületet”, és a kilakoltatás is elmaradt – ismertette hétfőn a parlamentben napirend előtt Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője. Az ellenzéki honatya úgy látja, egyre kevesebben vannak, akik a Fidesz-kormányhoz hasonlóan azt vallják, hogy „dobálják ki az embereket az otthonaikból”.
A jobbikos képviselő egy szentendrei végrehajtó irodára hivatkozva azt vágta a kormány fejéhez, hogy
a kormány céges, befektetési célú felvásárlókat vagy olyan „katasztrófaturistákat” véd, akik „nyomott áron megveszik a mások nyomorán odavitt otthonokat”.
Hozzátette, a kilakoltatás után még követelnek az adós családon több (tíz)millió forintot is. Z. Kárpát Répássy Róbert államtitkár véleménye iránt érdeklődött a „devizás szabadság jogáról”, nevezetesen hogy
aki adósságspirál után elvesztette ingatlanát, „ne lehessen tőle a továbbiakban egy büdös fillért sem követelni”.
Megkérdezte, miért nem hagyják, hogy ezek az emberek „nem a nulláról, nagyon erőteljes mínuszból” újrarendezhessék az életüket.
„Miért hagyják azt, hogy az adósrabszolgaság legalizálva legyen Magyarországon?”
– kérdezte a devizakárosultak ügyét képviselő jobbikos honatya.
Emlékeztetett, ha a kilakoltatás után az adós egészsége megroppan, emiatt elhuny, akkor az adósságot is örökli a család. Azt mondta, ha meghallgatták volna a Jobbik korábbi javaslatát a végrehajtás államosításáról, akkor nem tartanánk itt.
„Önök a profitérdek feltétlen támogatását választották”
– mutatott rá Z. Kárpát, aki szerint a magyar kormány az, aki „a kétszer kettőről még mindig megpróbálja bebizonyítani, hogy az valójában öt”. Felidézte, már a magyar bíróságokon is vannak olyan ítéletek, melyek kimondják, hogy ha a szerződésben devizavételi és -eladási árfolyam szerepelt, az érvénytelen.
Z. Kárpát azt mondta,
november 8-án, a Devizás Igazság Napján
tömegek fogják azt követelni a kormánytól, hogy átfogó megoldás szülessen.
A jobbikos honatya azt is leszögezte, nem fognak megelégedni a devizás szabadság jogával, vagyis hogy az otthon elvesztése után ne lehessen tőle újabb összegeket követelni. Ők a Lex Marczingóst tartják megoldásnak, azaz felül kell vizsgálni az egész rendszert, és
meg kell erősíteni, hogy ezek a szerződések érvénytelenek.
Emellett ki kell vizsgálni a végrehajtói és közjegyzői „túlfutásokat”, bővíteni szükséges a családi csődvédelmet, és
elérni, hogy a devizakárosultak a pereskedés kényszere nélkül kapják vissza pénzüket.
Ugyanis – fejtette ki – a devizások zömének nincs pénze ügyvédre, nincs elég szakember, ezért a parlamentben kell erről dönteni.
Válaszában Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese, államtitkára arra emlékeztetett, számos intézkedéssel segítették a devizahitelt felvetteket. Az államtitkár azt mondta, a bíróságok dolga eldönteni, hogy egy devizahitel-szerződés érvénytelen-e vagy sem. Répássy szerint csak akkor lehet érvénytelenségről beszélni, ha az árfolyamkockázati tájékoztatás nem vagy nem megfelelő mértékben történt meg.
Egy nagyon furcsa logikai bukfenccel Répássy Róbert azt mondta, az eredeti állapot helyreállítása azt jelentené, hogy az ügyfélnek nem volt lakása, a banknak viszont volt kölcsönösszege.
„Gondolom, az ügyfelek nem szívesen válnának meg lakásaiktól”
– mondta. (E logikai bukfenc megmagyarázásra, mármint hogy az adós és a pénzintézet közti devizaalapú kölcsönszerződés, valamint az ingatlan vevője és eladója közti adásvételi szerződés között mi az összefüggés, és ha előbbi érvénytelen, az hogyan befolyásolja utóbbi érvényességét, arra az amúgy jogász végzettségű államtitkár nem tért ki. – A szerk.)
A végrehajtásokról a miniszterhelyettes azt mondta, az minden esetben a bírósági eljárás része, ha az adósnak igaza van, akkor a bíró döntése állítja meg a végrehajtást. „Nem a kormány döntése, nem az Országgyűlés döntése” – mondta Répássy Róbert. (A kilakoltatási moratóriumot a kormány rendeletben mondja ki. – A szerk.) Viszont ha nincs igaza az ügyfélnek, akkor egy jogos követelésről beszélünk. „Minden végrehajtást tilos leállítani” – mondta az államtitkár. (Ilyenről egyébként szó sem esett, kizárólag a devizahitel-szerződéseken alapuló követelések esetén merült fel. – A szerk.)
A felszólalás és a válasz itt tekinthető meg: