A kilakoltatások megszüntetése tüneti kezelés lenne, az igazi megoldás, ha minden devizakárosult visszakapná az indokolatlanul elvont pénzét – mondta a köztévé Ma Reggel című műsorának szerda reggeli adásában Z. Kárpát Dániel. A Jobbik országgyűlési képviselője viszont kiemelte, szerdán reggel egy egri kilakoltatásra kértek jogsegélyt, ahol az adós visszafizette a tartozását, és
annak ellenére veszítheti el otthonát, hogy erről papírja van.
Az ellenzéki politikus többek közt emiatt is látja úgy, a kilakoltatási moratórium elrendelése szükséges addig, amíg lefolytatják a szakmai vitákat az országgyűlésben a Marczingós-ítéletről.
Z. Kárpát emlékeztetett, az Európai Unió Bírósága (EUB) tavasszal úgy döntött, a devizahiteles szerződések érvénytelensége miatt az adósoknak a tőkeösszeget kell visszafizetniük, ezen felül azonban minden kifizetett pénz visszajár nekik.
„Csak ez lehet a cél, és ennél kevesebbel nem lenne jó beérni”
– hangsúlyozta a Jobbik politikusa.
Z. Kárpát hozzátette: a fogyasztóvédelmi irányelv értelmezése általános érvényű, kötelező hatályú. Úgy vélte, nem helyénvaló, hogy a bíróság kért egy jogértelmezést az EUB-tól, majd a kapott értelmezést újraértelmezi a saját szája íze szerint. A Marczingós-ítéletet felidézve azt mondta,
ahol alkalmazták a devizavételi és -eladási árfolyamokat, azokra vonatkozik az EUB ítélete, azok a szerződések érvénytelenek,
és „a túlfizetés visszajár”.
A Jobbik képviselője azt szeretné, ha a parlament megerősítené az EUB ítéletét a szerződések érvénytelenségéről, és kötelezné a pénzintézeteket a tisztességes elszámolásra. Úgy véli, ez amellett, hogy a köznyugalom záloga, azt üzeni a bankrendszer felé, hogy meg se próbáljanak legközelebb hasonló terméket piacra dobni.
Arra a felvetésre, hogy az elmúlt időszakokban több károsult is pert nyert a hitelező bank ellen a nem megfelelő árfolyamkockázati tájékoztatásra hivatkozva, Z. Kárpát aláhúzta: ez a hivatkozási alap csak kisebb rész, a szerződés más okok miatt is érvénytelen.
A képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy számos kilakoltatottnál azt követően is jelentkezett a bankja további milliókért és tízmilliókért, hogy elvitték az otthonát. Z. Kárpát azt közölte, erre dolgozták ki a devizás igazság joga nevű intézményt, hogy akitől az otthonát elvették, ne követelhessenek újabb összegeket, mert – mint fogalmazott – ezzel „a minimális esélyét is elveszik az újrarendezésre”. Megjegyezte viszont, ez is csak tüneti kezelés addig, amíg a Lex Marczingós át nem megy az Országgyűlésen.
Kérdésre válaszolva Z. Kárpát úgy vélte, érdemes pereskedni, de nem korrekt bíróságra küldeni a devizakárosultakat. Rámutatott,
a devizásoknak nincsen sem pénzük, sem több évük a bírósági igazságtételre.
Az ellenzéki honatya óva intett azoktól az általa hiénáknak nevezett szervezetektől, akik rátelepedtek a témára és belépésként 2-3 millió forintot kérnek.
A Jobbik képviselője közölte azt is, óriási az érdeklődés a november 8-ára szerveződő Devizás Igazság napjára, ahova „nem kiabálni megyünk”, hanem szakmai megoldásokat összegyűjteni és végigvinni a rendszeren. Hozzáfűzte, célja, hogy legyen súlya a devizakárosultak szavának, mert ők sokáig egyedül küzdöttek, a kilakoltatásokon egyedül voltak. Kiemelte, azért hozták létre a Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetségét, hogy a károsultak soha többé ne legyenek egyedül. Mint mondta, az egri kilakoltatásnál is ez a szövetség biztosítja a jogvédelmet.
A beszélgetés itt nézhető meg: