Z. Kárpát Dániel, a Jobbik-Konzervatívok országgyűlési képviselője pénteki parlamenti felszólalásában elmondta:
Annyira alacsony a magyarok átlagbére, hogy több mint 16 évnyi bért kellene egy magyarnak félretennie ahhoz, hogy egy átlagos méretű, budapesti lakást megvásárolhasson úgy, hogy közben nem táplálkozik, nem ruházkodik, és semmi egyebet nem csinál.
Az ellenzéki politikus rámutatott: Az utóbbi években Magyarországon volt a legkisebb béremelkedés, és nemhogy Ausztriához, de még az EU-s átlaghoz sem tudtunk közelíteni. És ez az igazi katasztrófa – hangsúlyozta
Az ellenzéki politikus szerint a kormány a magasabb bérek reményében kényszerből külföldre vándorolt magyarok hazacsábítása érdekében nem tett semmit, viszont a szervezett vendégmunkásimport áramvonalasítására komoly energiákat szán.
Hozzátette:
"A Magyarországon dolgozó magyarokat pedig nem engedik közelebb jutni a normális bérekhez."
Z. Kárpát Dániel kitért a tanárbérekre, mivel a környező országokban (például Romániában) nem régiben egyeztek meg a pedagógusok béremeléséről. Rámutatott: nincs még egy olyan ország, ahol a kormány az Európai Unióra mutogatna ebben az ügyben. Hangsúlyozta, hogy a Jobbik-Konzervatívok közössége szerint Magyarországon is meglennének a hazai források arra, hogy a pedagógusok bérét megemeljék.
Egy országgal keletebbre több mint 150 ezer tanár és 70 ezer tanügyi alkalmazott lépett sztrájkba, és elérték, hogy egy 290 ezer forintnak megfelelő összegről, 384 ezer forintnyi összegre nőtt egy kezdő tanár fizetése is.
Romániában ezen kívül az eldugott kistelepüléseken dolgozók külön pótlékot kapnak – tette hozzá Z. Kárpát Dániel, majd egy csehországi példát is hozott: az átlagbér 130 százalékára emelik a pedagógusok fizetését, és itt nem a magyar szintről indultak – tette hozzá.
"Már eddig is 790 ezer forintnak megfelelő összeget kerestek a cseh tanárok."
Rámutatott: ezekben az országokban egészen más szinten becsülik meg a pedagógusokat, mint Magyarországon.
Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában megjegyezte: 2010-22-ig az átlag- és reálkeresetek folyamatosan emelkedtek, a bruttó átlagkereset emelkedése ebben az időszakban 154,7 százalék volt, a nettó átlagkeresetek még a családi kedvezmények beszámítása nélkül is 158,7 százalékkal nőttek. A reálkeresetek emelkedése kedvezmények nélkül 71 százalékos volt – ismertette. Az európai szinten rekorder inflációról nem szólt.
(Címlapkép: Béli Balázs/Alfahír)