A devizakárosultak témájában interpellálta a kormányt a parlament hétfői ülésnapján Z. Kárpát Dániel. A jobbikos képviselő emlékeztette a kabinetet, az Európai Unió Bírósága (EUB) április végi ítélete kimondja, amely szerződésben szerepeltettek devizavételi és -eladási árfolyamot, ott egyértelmű az érvénytelenség.
A Jobbik devizakárosultak ügyét képviselő politikusa úgy véli, „megengedhetetlen az a nemtörődömség”, hogy a Lex Marczingós Igazságügyi Bizottság előtti vitájára a fideszes és KDNP-s képviselőkön kívül az ellenzékiek zöme sem ment el, a bizottság négy ellenzéki tagja közül is csak egy volt jelen. Mint arról lapunk is beszámolt, a DK-s Rónai Sándor, a momentumos Cseh Katalin és a független Jakab Péter nem vett részt a Lex Marczingós bizottság előtti vitáján.
Z. Kárpát azt kérdezte, mi a kormány terve a devizahitelesekkel, normális dolognak tartják-e, hogy „ezer sebből vérző” ügyekben sorra lakoltatják ki az embereket Magyarországon. Az iránt is érdeklődött, hogy ha egy devizakárosult visszafizette tartozása többszörösét, nyomott, töredékáron elviszik a házát, majd még követelnek tőle 5,10 vagy 15 millió forintot. Emlékeztetett, ha a károsult nem bírja a nyomást, és elhuny, akkor az adósságot öröklik a hozzátartozói, tehát
„ez az adósrabszolgaság minősített és legalizált esete”
– hangsúlyozta Z. Kárpát. Hozzátette, a kilakoltatási moratóriumot is haladéktalanul el kellene rendelni a választásokig, kiegészítve a devizahiteles ügyekre visszavezethető végrehajtások tilalmával. Úgy véli, másképp nem rendezhető ezeknek a honfitársainknak a helyzete, visszafordíthatatlan folyamatok indulnak el.
Az interpellációban Répássy Róbert államtitkár, miniszterhelyettes válaszolt, aki ismertette, az EUB döntése után július elején a Kúria az EUB ítéletének értelmezéséről hozott határozatot. A fideszes politikus azt mondta, az EUB ítélete szerinte elsődlegesen a bírói jogalkalmazói gyakorlatot kell felülvizsgálni, és nem állapított meg jogalkotási hiányosságot.
Répássy a Kúria jogegységi döntését felidézve azt mondta, ha a szerződés az árfolyamkockázati tájékoztatás hiánya miatt érvénytelen, akkor az érvényessé nyilvánításnak nincs helye.
A miniszterhelyettes azt válaszolta Z. Kárpátnak, hogy „elsősorban a bírói jogalkalmazásnak kell figyelembe venni az európai bíróság ítéletét”. Répássy arra is kitért,
a bírósági végrehajtói kar nem tudta egyértelműen megállapítani, mely végrehajtások tartoznak devizahitel-szerződéshez, és melyek nem.
Ennek oka – fejtette ki – egyrészt az, hogy a forintosítás után már nem devizában áll fenn a követelés, másrészt más követeléseket is behajt a végrehajtó. Ezért – véli a fideszes államtitkár – a kilakoltatások és végrehajtások leállítása a jogos követelések behajtását is lehetetlenné tenné.
Répássy azt is közölte, szerinte már nem több tízezer, hanem
csak néhány ezer, esetleg néhány száz ügy lehet folyamatban, szerinte csak ezekben a folyamatban levő ügyekben van helye a Marczingós-féle ítélet alapján történő újraértelmezésnek.

A képviselői viszonválaszban Z. Kárpát ezt mondta az államtitkárnak:
„a bankárok is ugyanezt mondták volna, mint Ön”.
A jobbikos honatya felhívta Répássy figyelmét, hogy azért van folyamatban ilyan kevés ügy, mert a devizakárosultaknak „nincs újabb öt évük és sok százezer forintjuk továbbpereskedni”.
„Elvették tőlük az életüket, a jövőképüket, és kifosztották őket!”
– rótta fel a devizakárosultak képviselője, aki emlékeztetett 3 és 5 millió között volt a devizahitel-szerződések száma,
„több százezer ember a mai napig nyögi ezt a borzalmat”
– hangsúlyozta, hozzátéve, a parlament kötelessége lenne kihúzni őket ebből. Arra is rámutatott, a Kúriának nem lett volna szabad újraértelmezni az értelmezést. Abban egyetértett a miniszterhelyettessel, hogy nem lenne jogalkotási kényszer, ha hagynák az általános érvényű és kötelező EUB-ítéletet.
Z. Kárpát szerint a kabinetnek egy olyan adatbázist kellene létrehoznia, melyben szerepel minden devizahiteles hátterű ügy, és amikor a végrehajtó megindítaná az eljárást, neki legyen kötelező lekérdeznie az adatbázisból. A jobbikos honatya szerint a digitalizáció korszakában ez nem okozhat gondot, ez akarat kérdése. Az ellenzéki képvisel az államtitkári választ ezért nem fogadta el.
