A végrehajtók, a kilakoltatásokat végzők nem mentek nyári szünetre, akikkel ők foglalkoznak, azoknak nincsen nyugta – mondta Ölveczky István ügyvéddel tartott közös péntek délutáni tatabányai utcafórumán Z. Kárpát Dániel. A Jobbik devizakárosultak ügyét felkaroló alelnöke azt mondta, azért jöttek el a Komárom-Esztergom vármegyei városba, hogy tájékoztassanak, meddig jutottak, és hogy „hol rejtőzik a remény”. Ugyanis – tette hozzá – a hatalom és a nagy hálózatok azon dolgoznak, hogy az emberek ne reménykedjenek, hogy maradjon az eddigi állapot.

A status quo alapján ugyanis mindenképpen a bankok jártak volna jól: ha romlik a forintárfolyam, akkor az árfolyamnyereségen, ha javult volna, akkor pedig az egyoldalú szerződésmódosítással – ismertette az ellenzéki politikus.

„A Marczingós-féle európai uniós bírósági ítélet után fordul a világ”

– húzta alá Z. Kárpát Dániel.

Hozzátette, bár ennek automatikusan érvényesülnie kellene a hazai jogrendben, de vannak, akik ezt akadályozni akarják. Felidézte, a Bankszövetség az Alkotmánybírósághoz fordult a kamatstop intézménye ellen, ezért szerette volna azt a Jobbik, hogy a tárgyalóasztal túloldalán alkotmánybíróként Marczingós László üljön.

Z. Kárpát szerint a pénzintézeteknek az lett volna a feladatuk, hogy maguktól elszámoljanak a devizahitelesekkel és visszaadják neki az „elorzott pénzt”.

A jobbikos képviselő felidézte, népszavazási kezdeményezéssel éltek annak érdekében, hogy leállítsák a kilakoltatásokat és a devizahitellel összefüggő végrehajtásokat. Az előterjesztésről szerdán dönt a Nemzeti Választási Bizottság, Z. Kárpát pedig azt ígérte ott lesz személyesen, és minden tőle telhetőt megtesz a devizások érdekében.

Emellett – tette hozzá – rendkívüli parlamenti ülést szeretnének összehívni a devizakárosultak témájában.

A jobbikos politikus közölte azt is,

egy bejelentővonalat hoznak létre, ahol a kilakoltatás előtt állók jelezhetnek, ők pedig igyekeznek számára a szükséges segítséget biztosítani.

Ha időben, tehát egy-két hónappal korábban érkezik a jelzés, akkor a Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetsége (BKFSZ) kötelékében levő jogászok segítő kezet fognak nyújtani a kapacitásuknak megfelelően. Megjegyezte, ennek a helyzetnek a rendezése nem az ő dolguk lenne, hanem a parlament kormánypárti többségéé.

„Egyikőtök sincsen egyedül! Szüntessük meg azt a nagyon rossz és mesterségesen keltett életérzést, hogy a hitelkárosultak egyedül vannak, és úgysem tehetnek semmit a nagy hálózatokkal szemben!” – hangsúlyozta Z. Kárpát, hozzátéve:

„ha közösségbe kovácsolódunk, akkor nincsen erő, ami megállítson bennünket!”

Ismertette, a BKFSZ Facebook-csoportjában már több mint 50 ezren vannak, és a tagnak vagy pártolónak jelentkezők száma is több ezres az előregisztrációs ívet kitöltők száma alapján. Közölte, létrejön a szervezet országos lefedettsége is, Komárom-Esztergom vármegyében pedig Balogh Ferenc lesz a megyei koordinátor.

Z. Kárpát azt is ismertette, több módon is próbálják elérni a devizakárosultak sikerét, de ne gondolja senki, hogy két hét alatt vissza lehet szerezni az összes pénzt. Hosszú távon lehet sikerrel járni, de az biztosan be fog következni, ugyanis

– van egy győztes ítélet az Európai Unió Bíróságán (EUB),

– van egy 50 ezer fős közösség,

– van egy társadalmi tragédia, amire azt mondják, hogy nem létezik.

A Jobbik alelnöke úgy fogalmazott, a Marczingós-ítélet óta minden váosban tömegek fogadják őket, és

„már nem röhögnek rajtunk, már nem mernek félresöpörni minket”.

Úgy fogalmazott, nem tudja megjósolni, hogy a „négy-öt csapás közül” melyiken érik el a sikert, a kilakoltatások elleni népszavazással, a rendkívüli ülésnappal, esetleg a Tisza Párt magáévá teszi-e a Lex Marczingóst, netán a kormánypárt választási matematika okán nyit utat a devizás megoldásnak? De az utak végén garantáltan „ott van a devizás elmozdulás”.

Z. Kárpát szerint a legundorítóbb dolog az egészben az, amit bankárok és politikusok szoktak mondani, miszerint „a hitelfelvevő a felelős”, azt szokták mondani, hogy „nem tartottak a fejéhez pisztolyt”, ami a jobbikos honatya szerint az egyik leggusztustalanabb mondat. Az ellenzéki politikus úgy látja, ezeket a mondatokat olyan embereknek mondják, akiktől mindenüket elvették, és még az sem volt elég, vagy esetleg örökölték ezt a tartozást.

„Aki erre azt mondja, hogy rendben van, az vagy bűnrészes, vagy érdekelt a dologban, vagy vak” – húzta alá a képviselő, megjegyezve, az sincs rendben, hogy a tartozásokat követeléskezelők piaci ár töredékéért adták-vették. „A tőkeösszeget tehát mindenki fizesse vissza, de azon felül minden forint, minden kamat, minden egyéb visszajár a károsultaknak” – summázta a Marczingós-ítéletet Z. Kárpát, megjegyezve: az igazságtételt nem lehet patikamérlegen mérni, az nem alku tárgya,

„igenis, fizessenek a bankok, ne a költségvetés, ne az adófizetők”,

ezt követően lehet leülni az asztalhoz a technikai részletek megtárgyalásáért.

Z. Kárpát azt mondta, nem tud vitatkozni azzal, amikor azt mondják, a devizakárosultak ellenségei a bankok, a végrehajtók, a követeléskezelők, de szerinte a legnagyobb ellenség a közöny, a depresszió és a kilátástalanság, mert – mint fogalmazott – a hatalom és a nagy hálózatok arra dolgoznak, hogy a devizások csüggedjenek, adják fel a reményt, ne menjenek el a fórumokra, törődjenek bele sorsukba. Saját közéleti küldetéseként fogalmazta meg, hogy ezt segítsen felszámolni, és elhitesse a devizásokkal, hogy van remény, közösségben sokkal több az erő, mint egyesével.

Figyelmeztetett, hogy ha rátalálnak a sikeres megoldás útjára, akkor jönnek a támadások, nem véletlen, hogy Marczingós László munkáját is próbálják ellehetetleníteni – emlékeztetett a devizakárosultak szabadságharcosaként emlegetett ügyvéd elleni bosszúhadjáratra Z. Kárpát.

Az ellenzéki politikus azt mondta, ha „minket innen kipöckölnek”, lesz más, aki a helyükre áll, és a devizakárosultak közösségét már nem lehet megállítani.

„Ha itt vagyunk a nyár közepén, akkor itt leszünk hóban-fagyban is. Ha itt vagyunk a reménytelenségben, akkor itt leszünk az európai győzelem után is. És úgy vagyunk öltözve, már most be tudunk menni a parlamentbe döntést hozni. De ha kell, akkor az utcákon és a tereken fogjuk kihangosítani a kifosztott emberek hangját”

– szögezte le Z. Kárpát.

Építsünk hidat!

Az utcafórumon Ölveczky István ügyvéd, a Bátor Program Egyesület egyik vezetője azt emelte ki, árkokat lát.

Az egyik árok a bankok és a jogszabályok között húzódik, és erre az árokra kell hidat építeni. Úgy vélte, ha valamely pénzintézet a tisztességtelen működése miatt kénytelen lesz becsukni a devizahiteles rendezés után, akkor „elejt egy könnyet”, majd behívnak olyan bankot, amely képes lesz tisztességesen működni.

A jogász szakember azt is elárulta, közel állnak ahhoz a megoldáshoz, hogy azoknak is tudjanak jogi segítséget nyújtani egyedi esetben, akik nem lennének képesek kifizetni az ügyvédet.

Ölveczky a másik árkot a jogszabályok és a Kúria között látja, mert a legfőbb bírói fórum sem hajlandó betartani a jogszabályokat.

A legnagyobb ároknak az ügyvéd a jogszabályok és azok végrehajtása, megvalósítása közti különbséget nevezte, amit szerinte úgy lehet áthidalni, ha pontosabban fogalmazzák meg, ehhez olyan emberek kellenek, akik ezeket be tudják vinni a parlamentbe.

„Ehhez a hídépítéshez Önökre van szükség, és ahogy növekszik a létszám, olyan eredményeket és olyan széles hidat tudunk építeni”

– hangsúlyozta a jogász.

Ölveczky ismét hangsúlyozta a Marczingós-féle EUB-ítélet lényegét:

„érvénytelen szerződést nem lehet érvényessé nyilvánítani”,

ez pedig vonatkozik a devizavételi és devizaeladási árfolyamokat alkalmazó valamennyi szerződésre, azokat sem lehetett volna „mint a Star Warsban a Nagyúr” a forintosítási törvénnyel érvényessé tenni.

Az ügyvéd ismertette azt is, a bank csak azt a forintösszeget követelheti, amit folyósított, ráadásul azt is részeltekben. Ha viszont a devizás többet fizetett, a többlet egy összegben, ráadásul kamatostul jár vissza a károsultnak.

Ölveczky István némi jogelméletet is behozva a fórumra azt mondta, a civileket fel kell emelni a „negyedik hatalmi ágba”. Úgy vélte, Z. Kárpát Dániel országgyűlési képviselőként be tudja vinni a devizások civil érdekeit a parlamentbe. Az ügyvéd hozzátette, őt magát nem érdekli, ki viszi az ügyet az Országgyűlés elé, csak kerüljön oda. Megjegyezte, örül neki, hogy végre valaki politikai muníciót akar teremteni belőle. „Mindenki teheti, és örülni fogunk neki!” – húzta alá Ölveczky István.