Halálhírét lánya, Mika Brzezinski, a MSNBC televízió munkatársa a Facebookon jelentette be.
"A leglelkesítőbb, legszeretőbb és legodaadóbb édesapa volt, akit egy lány kívánhat magának"
- írta Mika Brzezinski.
A lengyel származású Brzezinski 1928-ban Varsóban született, politikus, politológus és geostratéga, 1977 és 1981 között az akkori amerikai elnök, a demokrata párti Jimmy Carter nemzetbiztonsági főtanácsadója volt. Ezután is az amerikai politikai élet egyik meghatározó személyiségeként tartották számon.
Carter munkatársaként döntő szerepe volt abban, hogy 1979-ben az elnök Bécsben aláírhatta a SALT-2 néven ismert, a hadászati fegyverzetek korlátozásáról szóló amerikai-szovjet megállapodást. Brzezinski sarkallta keményebb fellépésre Carter elnököt a Szovjetunióval szemben, és kulcszserepet játszott abban, hogy az Egyesült Államok támogatást nyújtson az afganisztáni mudzsahedeknek a szovjet katonai megszállás ellen.
Sokat tett a kínai kapcsolatok normalizálásáért és például az izraeli kormányfő Menáhem Begin és az egyiptomi elnök, Anvár Szadat közötti kapcsolatok javításáért is, ami végül elvezetett a Camp David-i békéhez. Brzezinski nem támogatta Donald Trump megválasztását
Az utóbbi években azon munkálkodott, hogy a volt szovjet tagköztársaságokat a NATO-ba integrálják.
Politikai szerepe mellett több nagysikerű geopolitikai elemzést is írt, a Nagy sakktábla (Európa, 1999) és a Stratégiai vízió – Amerika és a globális hatalom válsága (Antall József Tudásközpont, 2013) magyarul is megjelentek.
Négy éve Közép-Európa legnagyobb kül- és biztonságpolitikai fórumán, a GLOBSEC-en arról beszélt, hogy a XXI. században a legnagyobb veszedelmet nem a zsarnokság egyeduralma, hanem a globális káosz egyeduralma jelenti. Hozzátette: bár még nem teljesen látható, de egyre inkább körvonalazódik annak a kockázata, hogy a XXI. század még a XX. századnál is viharosabb lesz.
Kontinensünkkel kapcsolatban is kritikát fogalmazott meg, amikor azt mondta: Európa legnagyobb problémája az, hogy az Európai Unió jelenleg inkább a bankoké, mint az embereké. Inkább a gazdasági érdekek dominálnak, mint az európai népek érzelmi elkötelezettsége, Európa pedig továbbra is nagy mértékben az Egyesült Államokra van utalva, mert nincs víziója a globális szerepvállalásra.