Lelki feltöltődés mellett kulturális élményeket és Kelet–Nyugat-találkozót is kínál a NEK

Lelki feltöltődés mellett kulturális élményeket és Kelet–Nyugat-találkozót is kínál a NEK

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus égisze alatt több kulturális eseményt is meglátogathatnak az érdeklődők, de a katolikus világtalálkozóra érkezik számos külföldi egyházi méltóság is. A rendezvény keddi sajtótájékoztatóján ezeket részletesen is megismerhettük.

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) mellett rendezik meg idén az Ars Sacra Fesztivált 2021. szeptember 4. és 12. között. Többek között erről is szó esett a NEK keddi budapesti sajtótájékoztatóján, ahol Zsuffa Tünde, a rendezvény házigazdája és a NEK sajtófőnöke bemutatta azt a négy rövidfilmet is, mely a katolikus világtalálkozóhoz kulturálisan is kapcsolódik.

Először megismerhettük a NEK jelképének, a missziós keresztnek a történetét, mely az elmúlt három évben nem kevesebb, mint 70 ezer kilométert utazva tett tanúbizonyságot a magyar szentek, boldogok és vértanúk hitéről.

Zsuffa Tünde kiemelte, ugyanazt az összefogást lehetett megtapasztalni, ami az 1938-as budapesti eucharisztikus kongresszust is jellemezte: remekül együtt tudott dolgozni az egyház, az állami szervek és a főváros is.

Mellettük viszont számos szakmai terület is a világrendezvény mögé állt. Nemes verseny alakult ki a cukrászok között a Magyar Cukrász Ipartestület felhívására, mikor meg kellett alkotni a kongresszus süteményét, melynek feltétele az volt, hogy kizárólag bibliai alapanyagokat lehetett felhasználni.

(Jelentem, a dunaharaszti Karl Zsolt cukrászmester Egy falat mennyország fantázianevű süteménye tényleg mennyei! – A szerk.)

A borászok ugyancsak a kongresszus mögé álltak, és a mádi szőlészmester, Demeter Endre alkotása lett a NEK bora.

Az ötvösművészet nemcsak a missziós kereszten jelenik meg, de a szeptember 5-i nyitó szentmisén elsőáldozásban részesülő gyermekek is egy pazar ötvösművészeti remeket kapnak emlékbe, mely a szegedi Szabó Tamás ötvösmester alkotása.

Az eseményen Zsuffa Tünde bemutatta Süllei László atyának, a Mátyás-templom plébánosának Íme, Isten hajléka az emberek között! című impozáns kötetét, mely az esztergomi bazilika, a budapesti Szent István-bazilika és Mátyás-templom történetét mutatja be.

Ezek az épületek őrzik a magyar történelem viharainak és dicső időszakainak lenyomatát. Mindhárom templom több egy lenyűgöző építészeti alkotásnál, aktív hívő közösségeknek az otthona

– méltatta a fotókkal gazdagon illusztrált kötetet Zsuffa Tünde.

Szeptember 3. és 5. között pedig a Cseke Péter vezette Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház az Újvilág Passiót mutatja be, egyúttal kiírtak egy versíró pályázatot is. Ennek részleteiről a színház honlapján lehet olvasni.

Premierek

A sajtótájékoztatón elhangzott, a NEK ideje alatt több bemutatót is átélhetnek az érdeklődők. Ilyen lesz a Budapest Mise, melynek főcelebránsa Luxemburg érseke, az Európai Unió püspöki konferenciái bizottságának elnöke, Jean-Claude Hollerich bíboros lesz. A szentmisét a budapesti Rózsák terei templomban mutatják be.

A Budapest Mise zsidó jellegű dallamokra épül, de latin nyelven szólal meg. Hangzása magába öleli a klasszikus egyházi zene hagyományait, a klezmer és jiddis zene ringató dallamosságát és pattogós ritmusait, de mindezek mellett a mai hallgató szimfonikus filmzenén nevelkedett érzékére is hat

– ismertette Zsuffa Tünde.

A házigazda kiemelte, a mű szerzője Pejtsik Péter, akinek életművében a környező és távolabbi népek, kultúrák zenéje és a klasszikus megszólalásoktól a progresszív rockzenéig számos stílus ötvöződik egyszerre korszerű és kortalan hangzássá. Pejtsik zenei hitvallása szerint a „komoly” és „könnyű” határai egyáltalán nem ott húzódnak, ahol a zenei stílusok alapján gondolnánk. Az ő munkája az 1938-as Eucharisztikus himnusz, a „Győzelemről énekeljen” modern hangszerelése is, amely az idei NEK himnusza is egyben.

Zsuffa Tünde azt is ismertette, szeptember 4-én este 9 órától a Dohány utcai zsinagógában zsidó–keresztény párbeszéd koncert lesz, melynek fő üzenete a két vallás közti párbeszéd.

Ars Sacra Fesztivál

Dragonits Márta, az Ars Sacra Alapítvány kuratóriumi elnöke a szeptember 4-től 12-ig tartó kulturális eseményt a budapesti városmisszió, az eucharisztikus kongresszus és az Ars Sacra Fesztivál közötti ívről felidézte, rendezvényük 2007-ben a budapesti misszió idején született meg, és most lehetőséget kaptak, hogy a világméretű katolikus rendezvénybe is bekapcsolódjanak kulturális programok szervezésével.

A szakrális művészet megmutatja létünk függőleges tengelyét, felmutatja a jót, a szépet, az igazat, láthatóvá teszi a láthatatlant

– vázolta fel a kuratóriumi elnök asszony, hozzátéve: a látható mulandó, a láthatatlan viszont örök.

A konkrétumokról szólva közölte, 230 település 11 műfajban több mint 400 programmal csatlakozik a fesztiválhoz, száznál több templomban lesz hallható orgonakoncert vagy rendeznek egyéb színes programokat. Kiemelt helyszínük lesz a budapesti Szent István-bazilika előtti színpad. Meghívott vendégek közt szerepel Sebestyén Márta, a Kaláka együttes, Petrás Mária és a Misztrál együttes is, de könyvbemutatóval jelentkezik a Szent István Társulat és a Lengyel Kulturális Intézet is.

Dragonits Márta közölte, ökumenikus ünnepséget is szerveztek, ugyanis a főváros szívében rátaláltak egy nagy virtuális keresztre, mely négy keresztény egyház helyszíneit köti össze: a Belvárosi Nagyboldogasszony főplébánia-templomban, a Deák téri evangélikus templomban, a Kálvin téri református templomban és a Rózsák terei Istenszülő oltalma görög katolikus templomban is lesznek kulturális rendezvényeik.

Az Ars Sacra vezetője a NEK családi napjára is hívott mindenkit szeptember 11-én délelőttre a Margitszigetre, ahol a magyarországi szent kutak őrzői mutatkoznak be a Víztoronyban.

Pilinszky János költő születésnek 100. évfordulójáról is megemlékeznek, a Petőfi Irodalmi Múzeumban egész héten át tartó kiállítás lesz megtekinthető.

A vidéki rendezvények közül kiemelkedik az egri Eszterházy Károly Egyetem által szervezett programsorozat: előadások és kiállítások mellett botanikus kerti séta, borkóstoló, toronymászás is várja az érdeklődőket – közölte Dragonits Márta. Esztergomban pedig a bazilikában hangzik fel Szarka Tamás Kossuth-díjas zenész, zeneszerző Missa Misisója – tájékoztatott.

Hozzátette, a fesztivál szeptember 13. és 19. között a Tabán Art Moziban az Ars Sacra Filmfesztivállal folytatódik.

Az Ars Sacra részletes programjáról a fesztivál honlapján lehet tájékozódni.

{block:block_content:83f6f420-ec81-488d-9ade-46fde05c55af}

Lovári mise

Egy igazi kuriózumot is meghallgathatnak az érdeklődők a NEK keretében, mégpedig szeptember 1-jén 19.30-tól, amikor a Roma Misét mutatják be a Szent István-bazilikában. Ennek alkotói, Lakatos György hegedűművész, Oláh Patrik zeneszerző, Kecskés Mónika karnagy, a Grazioso kamarazenekar és Bangó Ferenc koncertmester, Farkas Rózsa cimbalomművész, valamint Szőke Nikoletta és Takács Nikolasz énekesek, szintén megjelentek a keddi sajtótájékoztatón. Az ősbemutatón az isztambuli születésű magyar karmester, Ertüngealp Alpaslan vezényel majd – ismertette Zsuffa Tünde.

A zene valódi hidat képez ember és ember között, származástól függetlenül, hirdetve az ember történelmi, szellemi és lelki identitását. Ez a zene nemcsak a roma kisebbségé, hanem minden emberé, aki tudja, hogy az európai kisebbségek mennyi mindenen mentek keresztül a történelem folyamán és főleg a XX. században embertársaikkal közösen, egy közösséget alkotva

– fűzte hozzá Zsuffa Tünde.

A lovári nyelvű szentmiseénekek megszületését Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek kezdeményezte, az ennek történetét bemutató rövidfilmet ugyancsak megtekinthettük, melynek érdekessége, hogy a szakács maga Lakatos György hegedűművész volt.

A sajtótájékoztatón jelen volt Erdő Péter bíboros is, aki felidézte, az egésznek az előzménye az volt, hogy a fővárosi plébániákon letisztították azokat a népmissziós kereszteket, melyeken dátumok voltak, nagyjából az 1940-es évek végéig, amíg lehetett népmissziós tevékenységet végezni. Ekkor jött az ötlet, hogy újítsák föl ezt a tevékenységet modern formában, majd nyíljon ki minden plébánia az adott terület lakóközössége felé – emlékezett vissza, hozzátéve, a Józsefvárosban Lakatos György hegedűművész édesapja vállalta, hogy művészemberként felvállalja ezt a küldetést.

A főpap visszaemlékezett, nem sokkal később, 2004-ben Párizsban is egy hasonló városmisszió indult, ahol a közvélemény a cigányság betelepülésétől félt. Erdő Péter pedig arra gondolt, megmutatják, hogy itt értékekről is szó van, ezért felkérte Lakatos Györgyöt, hogy a Notre-Dame-ban és más templomokban is koncertezzen, aminek hatalmas sikere volt.

Kelet és Nyugat metszéspontján

Erdő Péter felidézte, a 2000-es jubileumi évben Bartolomeosz konstantinápolyi pártiárka a Szent István téren első szent királyunkat az ortodox egyház szentjévé avatta. Arról is megemlékezett, mikor 2001-ben egy Szent István-ereklyét vitt Alekszij moszkvai pártiárkának, ő azt a Moszkvai Patriarchátus legrangosabb ereklyéi közé iktatta. Azaz az egész ortodox világ szentként tiszteli a mi első királyunkat – hangsúlyozta a bíboros. A szeptember 11-i szentmise részben arról fog szólni, hogy

Szent István olyan időpontban vezette a magyarságot a kereszténységbe, amikor még a keleti és nyugati egyházak teljes közösségben voltak egymással

– mondta Erdő Péter, aki azt is hozzátette,

Bartolomeosz konstantinápolyi pátriárka meglátogatja a rendezvényt,

és a szentmise előtt beszédet is fog mondani. Hozzátette, több keleti keresztény egyház vezetője ellátogat majd Budapestre, a NEK-re. Így például a keleti katolikus püspökök találkozója is a magyar fővárosban lesz, de itt lesz Butros Rai maronita pátriárka Libanonból, a melkita pátriárka (aki a keleti rítusú szertartás főcelebránsa lesz a Szent István-bazilikában), Karekin örmény pátriárka is – sorolta Erdő Péter, aki hozzátette, utóbbi egyházi méltóság annak ellenére érkezik hazánkba, hogy jelenleg Magyarország és Örményország között nincsenek diplomáciai kapcsolatok.

Erdő Péter kiemelte, a Moszkvai Patriarchátus részéről Hilarion metropolita érkezése várható, aki a külügyi kapcsolatokért felel.

A magyar főpap aláhúzta,

a keleti és nyugati kereszténységnek egy olyan találkozása lesz ez, ami az eucharisztikus kongresszusok történetében teljesen egyedülálló.

Önkéntes hírnökök

A rendezvényen díszoklevelet vehettek át a bíborostól azok az önkéntes hírnökök, akik a NEK önkénteseinek, az munkájuknak hírét viszik szerte az országba és a világba. Név szerint Csender Levente író, Dánielfy Gergely énekes, Fodor Réka orvos, Miklósa Erika operaénekes, Mocsai Lajos kézilabdaedző, a Testnevelési Egyetem rektora, Kuzmányi István diakónus, több katolikus sajtótermék szerkesztője és Tóth Gabi énekes.

Három hírnök pedig igazoltan van távol – tette hozzá Zsuffa Tünde. Mint ismertette, Tóth Marci, a cserkész éppen Franciaországban táboroztatja a cserkészeket, Ekler Luca és Dani Gyöngyi pedig épp a most megkezdődött paralimpián vesznek részt, sőt a megnyitón Dani Gyöngyi vitte a nemzeti lobogót. Ők ugyancsak meg fogják kapni Erdő Pétertől a díszoklevelet.

Hihetetlen hónapok vannak mögöttünk, rengeteg munkát elvégeztük – mondta a sajtótájékoztatón Perényi Szilvia, a több mint két és fél ezer önkéntesnek a fő koordinátora, aki bemutatta az önkéntesek zöld és az ő irányítóinak narancssárga, tényleg mutatós formaruháit. Mint elmondta, a színválasztás a Dunát és a hidakat jelképezi, valamint a formaruhán megtalálható Pio atya arcképe is, a kamaszok és az önkéntesek védőszentje.

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust 2021.  szeptember 5. és 12. között rendezik, a Statio Orbis nevű záró szentmisét Ferenc pápa fogja celebrálni.