Staudt Gábor, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese az ezt megelőző budapesti sajtótájékoztatóján közölte: 57 parlamenti képviselő írta alá az ívet, ami elegendő és a politikai akaratot is kifejezi.
A Jobbik mellett 4 LMP-s, 25 MSZP-s és 4 független képviselő támogatta aláírásával az utólagos normakontroll iránti igényt.
A politikus három érvet hozott az úgynevezett plakáttörvény alaptörvény-ellenessége mellett. Értékelése szerint
- közjogi érvénytelenség áll fenn, mert az Országgyűlés nem a köztársasági elnök által megfogalmazott aggályokra reagált, hanem teljesen új jogszabályt alkotott.
- feles többséggel fogadtak el pártok gazdálkodására vonatkozó passzusokat, miközben szerinte ez minősített többséget igényelt volna.
- kormányhivatalok kaptak lehetőséget a pártok gazdálkodásának ellenőrzésére, az Állami Számvevőszék helyett.
Noha a beadvány elbírásának nincs időbeli korlátja, a Jobbik reméli, hogy nem húzódik el a folyamat - mondta a frakcióvezető-helyettes.
Az április elseje és július elseje között lezajlott belpolitikai csatározás, amelyet plakátháborúként ismerhetünk, nem pusztán a várhatóan rendkívül durva 2018-as választási kampány előjátékaként szolgált. Ez volt ugyanis az első eset, hogy egy ellenzéki párt kampányakciója személyesen Orbán Viktor haragját váltotta ki. A plakátháborúról szóló részletes bemutatónkat ide kattintva nézhetik meg.