2017. 10. 18. 12:53

A Jobbik közös parlamenti közgyűlést szeretne a Visegrádi Csoportnak

A Jobbik parlamenti javaslatot nyújtott be, hogy kezdeményezze a visegrádi országok (V4) eddig nem létező, állandó parlamenti közgyűlésének létrehozását – erről Vona Gábor, a párt elnöke és miniszterelnök-jelöltje számolt be szerdai sajtótájékoztatóján az úgynevezett Vona18 sorozat következő vállalásaként.

Tizenkettedik vállalásához érkezett a Vona18

A Vona18 sorozathoz tartozik a „Se szegény migránst, se gazdag migránst!” vállalás, a béruniót célzó európai polgári kezdeményezés, a Lex Lúdas Matyi néven meghirdetett antikorrupciós törvénycsomag, a Max8 (amely szerint egy politikus esetében maximum nyolc évre tennék lehetővé, hogy Magyarország miniszterelnöke legyen), a földesúradó, a „D” típusú átvilágítás, a civil parlament felállítása, a valódi társadalmi szerződés (a korrupcióra, az arroganciára és az állandó rögeszmés háborúskodásra épülő Nemzeti Együttműködés Rendszerének leváltása), a hazánk élelmiszer-gazdaságának és -iparának fejlesztése, a határon túli magyarság önrendelkezési törekvéseinek újraalapozása, és az elektronikus szavazás bevezetése.

Vona Gábor szerint a régióban élő emberek számára azért nem vonzó a V4, mert nem érzik magukénak, a visegrádi országok vezetőinek találkozóiról ugyanis jórészt csak annyit tudni, hogy „drága hotelekben koccintanak”, de nem történik „érdemi dinamika” az együttműködésük terén. Ezt hozná közelebb az emberekhez a Jobbik azzal, hogy állandó parlamenti közgyűlést javasol a visegrádi országok részvételével.

Vona Gábor arról is beszélt, hogy a regionális együttműködés mindig is része volt a Jobbik külpolitikai koncepciójának. Elismerte, hogy a V4 egy fontos szövetség a kelet-közép-európai régióban, de jelenleg instabil, és szükséges egységesebbé, erősebbé, illetve stabilabbá tenni.

„Ennek a régiónak szüksége van egy zászlóshajóra”

- jelentette ki a Jobbik elnöke és miniszterelnök-jelöltje.

Hozzátette: nemcsak a régió szempontjából fontos együttműködés a V4, hanem az Európai Unióban való érdekérvényesítés miatt is. Vona Gábor hangsúlyozta:

a közös problémákra, közös erőfeszítéssel, közös megoldásokat kell találni.

Példaként említette a Nyugat-Európa és Kelet-Európa között lévő bérszakadék témáját, amelyet éppen a Jobbik karolt fel a béruniós kezdeményezéssel.

Az érdekérvényesítés kapcsán említette meg az Európai Unió jövőjét érintő kérdést is: egysebességes vagy többsebességes Európa elé nézünk-e. A Jobbik az egysebességes Európai Unió elvét vallja, Vona Gábor szerint a többsebességes modell az alapító atyák szellemiségének és a kelet-közép-európai tagállamoknak tett ígéretek elárulása lenne.

Utalt arra is, hogy a V4-et kívülről is támadások érik, megemlítette, hogy augusztusban Emmanuel Macron francia elnök háromnapos kelet-közép-európai útra indult (Magyarországot elkerülve), és Salzburgban tárgyalt az úgynevezett slavkovi hármas - Ausztria, Csehország és Szlovákia – kormányfőivel. (A slavkovi hármasról és a Visegrádi Együttműködésről keddi cikkünkben részletesen írtunk.)

 

Régiós érdek, de képlékeny történelmi vállalkozás a V4

A kétezres évek alkonya után a 2015-ös migrációs krízis lehelt új életet a Visegrádi Együttműködésbe. Az éppen soros elnökséget ellátó kormány szerint mostanra a visegrádi államok egy brand lett, a V4 (ahogy a visegrádi országokat szokás röviden hívni) erős és hiteles védjeggyé vált, illetve az Európai Unió egyik legfontosabb érdekérvényesítő szövetségévé Közép-Európában.

A Jobbik elnöke és miniszterelnök-jelöltje emlékeztetett rá, a V4-hez hasonló együttműködésektől nem idegen, hogy állandó parlamenti közgyűlést hozzanak létre. Elismerte, hogy a V4 esetében már a lengyelek is javasoltak hasonló kezdeményezést, amelytől sem Orbán Viktor, sem pedig Kövér László nem zárkózott el.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: nemzeti parlamentek hoznák létre az állandó V4-es közgyűlést, de a Jobbik szerint ennek módjáról, a részletekről és konkrétumokról a partnerországok bevonásával kell dönteni. Vona Gábor úgy fogalmazott: a V4 eddig nem tudott igazi erőt mutatni, de a közös parlamenti közgyűlés „gravitációt jelenthetne az együttműködés” számára.

A visegrádi országok három legfontosabb problémájának nevezte a bérkérdés, a régiós vállalkozások versenyképességének erősítését, és a migrációt.

Bővüljön-e a V4?

A jobbikos kezdeményezésben a V4 bővíthetőségének vizsgálata is szerepel. A sajtótájékoztatón Vona Gábor beszélt arról, hogy a bővítés kérdése többször is előkerült az elmúlt években. Szóba jött Románia, Szlovénia, Horvátország és Ausztria csatlakozásának a lehetősége. A Jobbik parlamenti javaslata Horvátországot említi meg konkrétan.

„A pozitív példa, melyet a lengyel, cseh, szlovák és magyar kapcsolatokban a Visegrádi Csoport (V4) működése jelent, arra sarkall, hogy támogassuk annak megvizsgálását, milyen módon lehetne a kelet-közép-európai régió többi államát minél szorosabban bevonni az együttműködésbe, esetleg a Visegrádi Csoport (V4) bővítése által is”

- áll a Vona Gábor, Gyöngyösi Márton és Szávay István által jegyzett jobbikos javaslatban.

A magyar kormány a bővítést nem, a közös parlamenti közgyűlést támogatja

Tavaly júniusban a lengyelek már javaslatot tettek egy V4 parlamenti közgyűlés felállítására (kibővítve Romániával és Ukrajnával). Egy hónappal később a Heti Válasz kérdésére, Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke nem zárkózott el a közös parlamenti közgyűlés javaslatától, ugyanakkor a bővítéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Mi úgy véljük, a négy visegrádi ország együttműködését nem volna szabad nyakló nélkül bővíteni, mert az a hatékonyság rovására mehet.” Tavalyi tusványosi beszédében Orbán Viktor is kiállt a lengyel javaslat első fele mellett, de a bővítés helyett inkább egy olyan országokat magába foglaló koncentrikus kör kiépítése mellett foglalt állást, „amelyek hozzá tudnak adni a V4-ek erejéhez úgy, hogy nem bontják meg annak a homogenitását”. A kör első számú tagjelöltjének Ausztriát nevezte meg a miniszterelnök. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az osztrák választás másnapján pont Ausztria kapcsán jegyezte meg egy újságírói kérdésre, hogy a visegrádi országok nem tartják szükségesnek a csoport bővítését.

A Jobbik szerint Horvátország esetében azért érdemes a bővítés lehetőségeit alaposabban megvizsgálni, mert a horvát fél már számos alkalommal jelezte, hogy érdekelt a V4 csoporttal való szorosabb együttműködésben.

„Az esetleges bővítést indokolhatja 800 éves államközösségünk, Horvátországnak a V4-országokhoz nagyban hasonló történelmi öröksége, valamint az a tény is, hogy Zágráb jelenbeli gazdasági-társadalmi problémái is jórészt azonosak. Az idegen megszállással, diktatúrával és háborúval terhelt történelmi múlt lezárásán, illetve a gazdasági-társadalmi fejlődés és gyarapodás beindításán így együtt dolgozhatnának a térség államai”

- olvasható a Jobbik által benyújtott parlamenti javaslatban.