2017. 10. 18. 09:03

Öngondoskodásra ösztönöznék a magyarokat

Hetedik alkalommal tartották meg a Portfolio gazdasági portál rendezésében az Öngondoskodás Konferenciát. A szakmai fórum nagyágyúi többek közt a nyugdíjcélú megtakarításokról is eszmét cseréltek. Erre fókuszáló összeállításunk a portfolio.hu beszámolója alapján készült.

A keddi szakmai fórum délutáni szekciójában került szóba a nyugdíjcélú megtakarítások kérdése. Kandrács Csaba, az MNB Pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója ismertette, nyugdíjcélú megtakarítások tekintetében továbbra is az önkéntes pénztárak a legnépszerűbbek, a pénztárakban 1 296 milliárd forintnyi vagyon forog. Nemrégiben Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke is úgy nyilatkozott a Menedzsment Fórumnak, az önkéntes pénztárak vagyona tavaly év végén 1241 milliárdos vagyont kezeltek. Kandrács azt is ismertette, a nyugdíjbiztosítások népszerűsége is nő, itt a legmagasabbak az átlagdíjak is. Ennek oka szerintünk az lehet, hogy a nyugdíjbiztosításhoz már a szerződés megkötésekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor hozzáfér a megtakarító, míg a többi nyugdíjcél megtakarítási forma esetében ez az időpont a nyugdíjkorhatár emelése révén kitolódik.

Gazdálkodj okosan!

A nyugdíjpénztárak 2006 óta átlagosan 2,66 százalék éves hozamot érek el. Ennek nagy részét 2012 után realizálták, amikor a kamatok miatt a viszonylag magasabb hozam állampapírok felértékelődtek.

A szakember felhívta a figyelmet arra a veszélyre is, hogy a nyugdíjpénztárak létszáma csökken. Kiemelte, ha nem tudják megszólítani a fiatalokat, akkor 2030-ra bőven 1 millió fő alá, kb. 880 ezer főre csökkenhet az öngondoskodók száma. Ha a fiatalokat viszont sikerül rávenni a megtakarításra, 1,48 millió főre bővülhet a nyugdíjpénztári szektor taglétszáma.

Szakemberek kiszámították: ha egy 16 éves fiatal csupán az átlagos tagdíjat fizeti a nyugdíjpénztárakba, mindössze 1-2 százalék reálhozamot söpör be, körülbelül 6 millió forintot tud magának összerakni nyugdíjas korára. Mi úgy véljük, ez édeskevés, hiszen a Groupama Biztosító megbízásából készült felmérés szerint egy átlagos fiatalnak 20-22 millió forint megtakarításra lenne szüksége nyugdíjba vonulásának időpontjára. A kutatás kimutatta: a mai fiatalok átlagosan 17-18 nyugdíjasként eltöltött évre számítanak.

Ha nem akar idősként nyomorban tengődni, így járjon el!

A 18-29 év közötti megkérdezettek a várható élettartamot a hölgyek esetében 86, míg a férfiak esetében 82 éves korra teszik. Nemtől függetlenül úgy vélik, 66 évesen vonulhatnak nyugdíjba, vagyis a hölgyek 20, a férfiak 16 nyugdíjban eltöltött évre készülnek.

Máté-Tóth István, a Budapesti Értéktőzsde kereskedésért és üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese ismertette, a magyarok túlnyomó többsége elérhetőnek tart egy 10 százalékos betéti kamatot. (Ez a szám természetesen irreális – a szerk.) A szakember azt is közölte, az emberek még mindig főleg az államtól várják nyugdíjas ellátásukat és fölülbecsülik a nyugdíjlehetőségeket.

Káosz az adókedvezmények körül

A konferencián kiderült, a nyugdíjcélból megtakarítók átlagosan havi 12 500 forintot fizetnek be. A munkaerő-piacilag aktív lakosság több mint felének van nyugdíj céljára félretett pénze, ugyanakkor alig negyedének van kifejezetten olyan piaci terméke, melyet a pénztárak nyugdíj céljából kínálnak. Szóba került a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) is mint népszer termék. Kisházi Péter, az Erste Befektetési Zrt. hálózati igazgatója szerint ilyen megtakarítási formán az ügyfelek összesen 500 milliárd forintot tartanak, átlagos életkoruk pedig 55 év. Viszont 2013-ban a nyesz minimális futamideje 3-ról 10 évre nőtt, ami csökkentette a termék népszerűségét.

Már ebben a termékfajtában kaotikus az adózási forma:

  • ha 3 évnél hamarabb veszi ki a pénzét a megtakarító, akkor vissza kell fizetni az adójóváírást, és le kell adózni a hozamokat,
  • ha 3 és 10 év között szünteti meg a szerződést, akkor a hozam adóköteles,
  • ha 10 év után szűnik meg a szerződés, akkor adómentes a hozam és az adókedvezmény is, de csak akkor, ha a megtakarító nyugdíjba vonul,
  • ha viszont a nyesz 10 éve létezett, de az ügyfél nem vonul nyugdíjba, akkor ugyancsak visszafizetendő az adójóváírás, és adóköteles a hozam.

És hogy fokozzuk:

  • a nyugdíjbiztosítások kiegészítő biztosításaira (például állásvesztéssel járó kiegészítők) nem jár adókedvezmény,
  • nyugdíjpénztári megtakarítás esetén a tőkét, a többi esetében a hozamot adóztatják,
  • a foglalkoztatói nyugdíjpénztári hozzájárulás adóterhe megugrott, amit a tervezett magasabb járulékcsökkentés sem kompenzál.

Jogi vita van abban a tekintetben is, hogy a nyesz körében devizában elszámolt értékpapírok vásárolhatók-e. Egyes jogi szakemberek szerint ez megengedett, de a résztvevők szerint a szigorúbb jogértelmezés azt mondja ki, hogy ez tilos.

Szakemberek a nyugdíjbiztosítás mellett

A konferencián bemutatott modellben versenyeztettek egymással egy azonos feltételek mellett belépő ügyfél várható lejáratkori eredményét. A verseny során egy 40 évesen 25 évre belépő, évi 5 százalék hozamot elváró személy nyugdíjcélú megtakarítási termékét hasonlították össze. Az eredmény: a nyugdíjbiztosítás megnyerte a versenyt, második helyen a nyesz végzett, majd következett az önkéntes nyugdíjpénztár, végül a foglalkoztatói nyugdíjpénztár.

Versenyeztették a termékeket adókedvezmények beleszámítása nélkül is. Itt is a nyugdíjbiztosítás végzett az élen, második helyre jött föl foglalkoztatói nyugdíjpénztár, majd a nyesz és az önkéntes nyugdíjpénztár következett.

Miért is? A délután során Kozek András, az Allianz Hungária Biztosító vezérigazgató-helyettese, igazgatósági tagja a nyugdíjbiztosítások előnyeiről beszélt. Ismertette, 2014 óta erre a termékre is vonatkozik a 20 százalékos adókedvezmény lehetősége, a „fejnehéz” (futamidő elején magasabb költségekkel bíró) termékek költségterhelése az idő előrehaladtával egyre kedvezőbb, valamint a teljes költségmutató (tkm), mely csak ennél a terméknél érhető el, minden mögöttes alap költségeit is kimutatja.

Emellett – mint korában említettük – a megtakarító akkor is hozzáférhet a pénzéhez az előre meghatározott időpontban, ha időközben emelik a nyugdíjkorhatárt.

Foglakoztatói nyugdíjpénztári piacon jelenleg csak egy szereplő van. Azonban a szekcióbeszélgetésen kiderült, nem kizárt, hogy a piac versenyzővé válik. Szakemberek úgy vélik, ennek kulcsa a figyelemfelkeltés, valamint az edukáció.

Illetve a törvényhozói akarat – tesszük hozzá – hiszen ha az ÖPOSZ javaslatának megfelelően munkáltató utáni adókedvezménnyel is ösztönöznénk az öngondoskodást, Magyarországon is fejlődésnek indulhatna a pénzügyi, ezen belül a nyugdíjtudatosság.

ÖPOSZ: munkáltatói adókedvezmény is járjon az embereknek nyugdíjcélú megtakarításuk mellé!

Az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári tagok bíznak a kasszákban, ám a cafetériarendszer adóemelése visszavetette a munkaadók alkalmazottaik javára történő befizetéseit - ismertette Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke. A szervezet vezetője a Menedzsment Fórumnak adott interjújában a munkavállalók, a munkaadók és a kormányzat közös fellépését szorgalmazta annak érdekében, hogy az öngondoskodás hosszú távon sikeres legyen.