2017. 10. 26. 16:49
MTI

A béruniót Orbánnak kellett volna kezdeményeznie, de őt nem érdekli

A magyar emberekért és vállalkozásokért kell szabadságharcot vívni - jelentette ki Vona Gábor, a Jobbik elnöke és miniszterelnök-jelöltje csütörtökön az ellenzéki párt béruniós kezdeményezéséről tartott pécsi sajtótájékoztatóján.

Vona Gábor hangsúlyozta: a bérunió célja, hogy a magyar emberek tisztességes bért kapjanak a munkájukért, és a magyar vállalkozások valóban termelékennyé, versenyképessé válhassanak, illetve bekapcsolódjanak az európai és globális gazdaságba.

A pártelnök

hamis vádaskodásnak nevezte, hogy a bérunió adóemelésről és Brüsszel által meghatározott magyar bérekről szólna.   

Vona Gábor úgy vélekedett, hogy

a béruniós vita kezdeményezése Orbán Viktor feladata lett volna, azonban, mint megjegyezte,  a miniszterelnök többször is kijelentette, hogy nem támogatja azt.  

Hozzátette, hogy a magyar emberek azonban támogatják és az ország számtalan pontján gyűjtik az aláírásokat. Vona Gábor azt is szorgalmazta, hogy az EU kohéziós és gazdasági politikája "adjon lehetőséget végre" a közép-európai régió felzárkózására.    

Hangsúlyozta, hogy  Magyarország uniós csatlakozása óta az európai és magyar átlagbérek közötti szakadék nőtt,

"a térséget olcsó munkaerőbázisként használja az unió, amihez a mindenkori kormányok még asszisztáltak is".

Az Európai Bizottság (EB) jóváhagyásával folyó béruniós kezdeményezés ezen kíván változtatni - szögezte le a Jobbik elnöke.    

Vona Gábor jelezte azt is, hogy május 22-éig összesen egymillió aláírás összegyűjtésére van szükség ahhoz, hogy nyolc kelet-közép-európai ország részvételével zajló kezdeményezés kérdése az Európai Parlament és az EB elé kerüljön.    

A pécsi önkormányzat gazdálkodásában keletkezett költségvetési hiányra térve a pártelnök azt mondta: az elmúlt években a baranyai megyeszékhely "leszakadó pályára" került.     

Fogarasi Gábor, a Jobbik pécsi önkormányzati képviselője, a Baranya 1-es választókerület országgyűlési képviselőjelöltje arról beszélt, hogy a város adóssága az önkormányzati cégekkel együtt

akár a 20 milliárd forintos nagyságrendet is elérheti.

A helyzet miatt létrehozott döntéshozó és tényfeltáró bizottságok tevékenységéről úgy vélekedett, azok működésétől "valós eredmény" nem várható.