"Isten éltesse őket" "Sok sikert nekik!" Ezt üzeni a Fidesz a románoknak Erdély elcsatolásának évfordulóján

Évek óta folyik a meddő szájkarate a közéletben, hogy a magát nemzetinek valló kormány valójában mennyire az. Az alábbi videó jelentős segítséget nyújthat nekünk a kérdés eldöntésére. 

Az Azonnali azt kérdezte az országgyűlési képviselőktől, mit üzennek december elseje kapcsán a románoknak. Kiderült: a dohányboltokat, adóhatóságot útdíjkezelő és parkolási céget "nemzetivé" átnevező kormánypárt honatyáinak

fingja sincs, mint jelent a magyar nemzet számára Erdély elvesztésének évfordulója. 

December elseje Romániában nemzeti ünnep, az "Nagy Egyesülés" napja. 1918-ban ezen a napon mondta ki Erdély és Románia "újraegyesülését" a gyulafehérvári, senki által meg nem választott "nemzetgyűlés", amelyben alig néhány magyarnak, és szásznak jutott hely. A közép-európai történelem egyik legnagyobb kamujának jövőre ünneplik százéves jubileumát.

December 1-je, Románia gyásznapja

A hét kis hatóerejű közép-európai diplomáciai atombombája az volt, hogy Szijjártó Péter megtiltotta a magyar külügyi dolgozóknak, hogy részt vegyenek az Erdély elcsatolására emlékező román nemzeti ünnep rendezvényein. Isten látja lelkem, nekem nagyon nem szívem csücske a Bem téri futsal-Messi, de a helyzet az, hogy ez a lépés abszolút rendben volt.

A portál ennek kapcsán fordult a magyar parlament képviselőihez, hogy üzenjenek valamit keleti szomszédainknak. 

Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője első körben a kérdést sem értette, aztán pártja nevében kereken kijelentette, hogy szarnak az egészre. 

"Nem foglalkozik a frakciónk a román nemzeti ünneppel, mi a magyar nemzeti ünnepekkel foglalkozunk."

 - zárta rövidre a témát a politikus. 

A KDNP-s Hollik Istvánnak és a fideszes Pócs Jánosnak is nagyjából ennyi fogalma volt a történetről. Hollik "sok sikert" kívánt a románoknak, Pócs pedig azt üzente nekik

"Isten éltesse őket!" 

A kormánypárti képviselők közül egyedül Révész Máriusznak esett le, hogy miről is szól ez a nap. Ő azt kérte a románoktól, hogy értsék meg, ami nekik ünnep, az nekünk "nem feltétlenül az".

Az erdélyi magyarság sorsát 

kizárólag ellenzéki képviselők hozták szóba.

A szocialisták persze hozták hetven éve megszokott formájukat. Hiller István egy szép, 1981 mintájú, hamisítatlan kádári ízekkel gazdagon fűszerezett gondolatfüzért adott elő a

"népek közötti megbékéléséről" és a "szomszédok közötti normális viszonyról".

Szinte érezzük a szánkban a krumplileves zamatát. 

Az MSZP-ből az LMP-be igazolt Demeter Márta, és frakciótársa, Szél Bernadett viszont a kölcsönösség elvét hangsúlyozva határozottan kiálltak az erdélyi magyarság jogai mellett. 

"Nagyon vigyázzanak a magyarokra, akik ott élnek, mi is igyekszünk vigyázni azokra a kisebbségekre, akik itt élnek Magyarországon!"

 - üzente az LMP társelnöke Bukarestbe. 

A leghatározottabban Szávay István fogalmazott, aki a száz esztendeje világgá kürtölt gyulafehérvári határozatnak arra

a soha be nem tartott ígéretére emlékeztette a románokat, amely szerint "teljes szabadságot" biztosítanak Erdély minden népe számára.

A képviselő szerint fel kell készülnünk arra is, hogy 

"egész Európát el fogja árasztani a román propaganda, azzal kapcsolatban, hogy milyen igazságos döntés volt ez, és milyen jó dolga van a nemzetiségeknek Romániában."