2017. 12. 07. 19:05

Nem a Jobbikot akarják elnémítani, hanem Téged

Tegnap nem egyszerűen egy ordítóan törvénytelen módon elvégzett közigazgatási eljárásra derült fény. 2017. december 6-án egy új politikai időszámítás szögekkel kivert virgácsát hozta el a narancsszínű Mikulás. Ez egyrészt dühítő, elfogadhatatlan és aggasztó - viszont remek alkalom arra, hogy végre, mi épeszű és erkölcsi érzékű magyarok szóba álljunk egymással.

Először hozzád szólok, aki szerint ez csak egy bírság, amit egy törvénysértést elkövető párt kapott.

"Be kellett volna tartani a szabályokat, akkor nem lenne büntetés, minek ezen rugózni?"

- mondod. És még igazad is lenne - ha bármit is tudhatnánk arról, hogy mit követett el a Jobbik, és mit nem? De nem tudhatunk. A volt fideszes képviselő által vezetett Állami Számvevőszék úgy indított vizsgálatot a párt ellen, hogy a saját maga által bekért dokumentumokat nem volt hajlandó átvenni, majd kiadott egy jelentést a 2015-16-os évről, amelyben az idei esztendőre vonatkozó megállapítások mentén kiszabott egy csillagászati összegű bírságot. 

Ha ez egy bírósági per lenne, akkor nagyjából a következőképpen nézne ki a történet: 

Gipsz Jakabot megvádolják azzal, hogy tavaly elsikkasztott százmillió forintot. Az eljárás során nem csak a védelem, de a vád sem sorakoztat fel tanúkat és bizonyítékokat, majd a végén a vádlottat elítélik egy idén elkövetett fegyveres rablásért. Ja, és a bíró Gipsz Jakab közismert haragosa, aki amúgy már lebukott egy kétszázmilliós sikkasztással, de az ügy elévült, így megúszta. Az ítélet ellen fellebbezni nem lehet. 

Hát, valahogy így néz ki 2017 Magyarországán az igazságszolgáltatás. Illetve nem, nem csak az. Így néz ki ma a "pártok szabad versenye" a demokráciában. Ha szerinted amúgy tényleg sáros a Jobbik, akkor is gondolkodj el: ilyen országban akarsz élni? Ha holnap téged vádolnak meg bármivel, ilyen eljárást szeretnél a magad ügyében?

Aztán veled beszélnék, aki baloldali, vagy liberális vagy, és mindent utálsz, amit a Jobbik képvisel. Politikai trükknek tartod a néppártosodást, a Te szemedben ez továbbra is egy antiszemita, rasszista párt, Vona Gáboron pedig hét év elteltével is ott látod a gárdamellényt.

"Ott dögöljenek meg a nácik, ahol vannak, még akkor is, ha a Fidesz csinálja ki őket. Végül is tíz éve arra várok, hogy eltűnjenek már!"

- fut át az agyadon. Megértelek. Nem is tudod, mennyire. Én is éreztem már hasonlót mostanában. Amikor a kormány hadjáratot indított a CEU ellen. Azzal az intézménnyel szemben, amely megtestesít szinte mindent, ami ellen kamaszkorom óta lázadtam, ágáltam, beszéltem, aztán írtam is. Most is kiráz a hideg, ha Soros és követői "Nyitott társadalomnak" nevezett agresszív utópiájára gondolok. Szóval igen, nekem is az volt az első gondolatom, hogy "végre!". Aztán láttam, hogyan hegesztenek milliméterre pontosan a kiszemelt ellenségre szabott törvényt, hogyan verik át alkotmányellenesen a parlamenten, és hogyan kérik számon jogtipró módon visszamenőlegesen. 

Akkor muszáj volt egy percre megállnom, és elgondolkoznom. Ha ezt ma meg lehet tenni a CEU-val, holnap ki következik? Ha a kormány azokkal sem érvekkel, hanem pofonokkal küzd, akikkel szemben szerintem igazuk van, akkor vajon meddig szórakoznak majd azzal, hogy velem vitatkozzanak? Én mikor kapom majd meg az első csicskalángost, csak mert bírálni merem őket?

Akkor kellett végképp eldöntenem, hogy mi a fontosabb: hogy egy olyan országban éljek, ahol senki sem gondolkodik másként, mint én, vagy egy olyanban, ahol a másként gondolkodók is szabadon elmondhatják a maguk álláspontját, és így nekem is lehetőségem van rá, hogy észérvekkel szálljak vitába velük?

Az utóbbit választottam, és ma is hiszem, hogy ez volt az egyetlen vállalható döntés. Most liberálisként, vagy baloldaliként Te állsz ezelőtt a dilemma előtt. Te és én soha nem fogunk egyetérteni, vitatkozni fogunk, míg világ a világ.

De csak akkor, ha lesznek még viták ebben az országban.

Most rajtad is múlik, lesznek-e? 

No, és Te, kormánypárti barátom? Elégedett vagy a Fidesz teljesítményével, úgy véled, jó irányba tartunk? Én nagyon másképp látom, de meg tudom érteni, ha Gyurcsányék nemzetellenes ámokfutása és káoszkormányzása után az elmúlt hét esztendőt sikertörténetként, vagy legalább kisebbik rosszként élted meg. Most épp arra kérlek, emlékezz vissza azokra az időkre! Hogyan bélyegeztek Téged és engem is "fasiszta csőcseléknek" "náci randalírozóknak", csak, mert utcára mentünk a magunk igazáért. Hogyan kezelt minket az akkori hatalom közveszélyes bűnözőkként, de minimum a demokráciára leselkedő, minden eszközzel elhárítandó veszélyként. Hogyan hoztak villámgyors tárgyalásokon, a vádlott meghallgatása és minden érdemi bizonyíték nélkül ítéleteket a "köztársaság védelmében".

Igen, pontosan úgy, ahogyan most, ezt a bírságot is.

Emlékszel, hogy fel voltál háborodva Te is azon, amikor balliberális politikusok és megmondóemberek a Jobbik betiltását, ellehetetlenítését követelték? 

Igen, pont azt, amit a volt fideszes képviselő által vezetett ÁSZ törvénytelen határozata most akár el is érhet.

Erre szavaztál 2010-ben, vagy '14-ben? Hogy Gyurcsányék megkezdett munkáját Orbánék fejezzék be? Azt akarod, hogy a kormánnyal szemben senki se merjen kritikát megfogalmazni?

Gondoltál már arra, mi lesz, ha elkezdenek szerinted is rosszul kormányozni, de már senki sem lesz, aki meg mer szólalni? 

Most dől el, hogy lesz-e, és ez most rajtad is múlik. Ha azt látják, hogy a saját táboruk mindent elnéz nekik, később veletek szemben is így fognak eljárni, ha bármiben szembe mertek velük menni. Rendben, jövőre is rájuk szavazol.

De felelős kormányt akarsz választani, vagy örökké uralkodó rezsimet? 

És végül hozzád is szólok, aki nagy ívben teszel az egész politikára.

"Megvágtak pár száz millióra egy pártot, kit érdekel, úgy is lop, csal, hazudik mindegyik"

- legyintesz a tegnapi hírre. 

Rengeteget tett a magyar elit azért, hogy ezt így érezd. És én most nem is akarlak meggyőzni róla, hogy ez nincs így. Csak arra kérlek, gondolkozz el rajta:

vajon meddig mondhatod ezt még ki szabadon ebben az országban, ha a hatalmat birtokló párt törvénytelen eljárásban tiporhatja el az ellenzéki pártokat?

Meddig vannak még biztonságban azok, akik nem foglalkoznak "a mocskos politikával?" Minden diktatúra azzal indít, hogy első lépésben az ellenfeleit némítja el. De a történelem éppen elég példát szolgáltatott már rá, hogy előbb-utóbb sorra kerülhetnek a közömbösek is. Most még csak akkor vagy ellenség, ha nyilvánosan széttéped a nemzeti konzultációs ívet, de talán nincs messze, hogy már azt is számon kérik rajtad, ha nem küldted vissza. Most még csak bírálni lesz tilos a kormányt, hamarosan csendesen utálni is, és ha így megy tovább, kipécézik majd azokat is, akik nem lelkesednek eléggé. 

Ha úgy érzed, nem téged képviselnek, ne állj be a Jobbik mögé - de most akkor is melléjük kell állnod. 

Állj ki a jogod mellett, hogy meglehessen a véleményed bármiről! És ehhez most az kell, hogy az ő jogukat megvédjük ugyanehhez. 

A zsarnokság elsősorban nem a hatalomból, a pénzből, vagy az erőszakból meríti az erejét - hanem a mi gyengeségünkből. A zsarnokság mindig egységet hazudik, de valójában széthúzást és közönyt akar teremteni, mert akkor tudnak mindannyiunk csuklójára bilincset verni, ha elengedjük egymás kezét.

Téged akkor némíthatnak el, ha én hagyom, és engem akkor, ha Téged nem érdekel.

És pontosan erre játszanak, mert a zsarnokságot sem te, sem én, sem egyetlen másik magyar nem érdekli, csak a hatalom.

Sok kemény vita vár még ránk, mert nem vagyunk egyformák, és nem ugyanarra szeretnénk menni. A politika egy örökké tartó focimeccs, aminek akkor van értelme, ha teljes erőbedobással, szívvel-lélekkel játszunk mindegyik klubban. Aki követi a ténykedésem, tudja, hogy azok közé tartozom, aki nem riad vissza egy-egy keményebb becsúszástól sem.

De ez az egész csak addig működik, ameddig az ellenfél játékosának lábát nem lehet büntetlenül eltörni.

Mert akiknek ezt hagyjuk, azok hamarosan letakarítanak mindannyiunkat a pályáról, elveszik a labdát, megszüntetik a bajnokságot, és végül kiürítik a lelátót is. Tegnap a napnál is világosabbá vált, hogy a bíró is az ő zsebükben van.

Nem maradt más, nekünk kell felmutatni a piros lapot. Mindannyiunknak közösen.

Ha nem tesszük, már most szögre akaszthatjuk a stoplist, és gyönyörködhetünk talán évtizedekig az egykapus játékban, ahol az egyetlen csapatnak akkor is elkönyvelik a gólt, ha három méterrel lőnek fölé. Sokféle csapatnak szurkolunk, de egy biztos: sem '90-ben, sem 2010-ben nem erre a bajnokságra vettünk bérletet.