Az Országos Bírói Tanács kirúgná Handó Tündét az OBH éléről

Nagyon komoly igazságszolgáltatsi válság jöhet. 

Szájer József fideszes EP képviselő felesége még az év elején rúgta össze a port az OBT-vel, amelybe akkor választottak be vele szemben erősen kritikus új tagokat. A konfliktus oka elsősorban az, hogy Handó számos esetben nem volt hajlandó kinevezni neki nem tetsző bírókat, hiába nyerték el a pozíciót pályázaton. Inkább érvénytelennek nyilvánította a kiválasztási eljárást, és újat írt ki.

Nyíltan vállalja a bíró: OBH mára autokratikus, központosított rendszerré vált

A Budai Központi Kerületi Bíróságon dolgozó jogász a Budapest Beaconnek nyilatkozva hangsúlyozta, magánvéleményét közli, amit nem tilthatnak meg neki. Ettől függetlenül számos esetről tud, amikor bírók bejelentik, ha interjút adnak és öncenzúraként engedélyt kérnek erre feletteseitől. Azt is mondta, hogy a Handó Tünde vezette OBH mára autokratikus, központosított rendszerré vált, ami megtorolja a belső kritikát vagy a különutas bírói megszólalásokat.

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság márciusban törvénysértőnek minősítette ezt a gyakorlatot. A Jobbik akkor már követelte Handó távozását, mert szerintük méltatlanná vált hivatalára. 

"az utolsó órában vagyunk, ha meg akarjuk védeni az utolsó függetlennek mondható hatalmi ág, a bíróságok szuverenitását.” 

 - írta két hónappal ezelőtt közleményében Staudt Gábor jobbikos országgyűlési képviselő. 

A tanácskozásról szóló összefoglaló szerint az OBT tegnapi ülésén

már a testület is eljutott odáig, hogy Handónak távoznia kell

- írja az Index. Felszólítják, hogy haladéktalanul tegyen eleget az OBT irányába fennálló törvényi kötelezettségeinek, tegye meg a szükséges előterjesztéseket, érdemben válaszolja meg az OBT felhívásait, és a felügyeleti tevékenység gyakorlásához szükséges tájékoztatásokat adja meg. Amennyiben ennek nem tesz eleget, az OBT megfontolja a Bszi. 74. § szerinti eljárás kezdeményezését.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról (Bszi.) szóló törvény  hivatkozott paragrafusa szerint, ha az OBH elnöke neki felróható okból 90 napon túlmenően elmulasztja a törvényi feladatait, vagy cselekménye, magatartása, mulasztása miatt a tisztségére méltatlanná vált,

az OBT a tagok kétharmadának szavazatával indítványozhatja az Országgyűlésnél a menesztését. 

Persze a kétharmados fideszes többség aligha szavazza majd meg saját EP képviselőjük feleségének leváltását. Ebben az esetben azonban évtizedek óta példátlan igazságszolgáltatási válság alakulhat ki. 

Mostanra lényegében a bíráskodás az egyetlen olyan állami szféra, amelyet a kormány nem gyűrt maga alá. Számos jel azonban egyértelműen arra mutat, hogy ezt a rést is hamarosan betömik a kiépülő pártállam falán. Trócsányi László igazságügyi miniszter hétfői parlamenti meghallgatásán azt mondta, a kétharmados többséggel élve be fogják vezetni a közigazgatási különbíróságokat. 

Itt határozhatnának az állami szervek intézkedéseinek jogszerűségéről, például az MNB, a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy a Médiatanács döntéseiről. Ezeken a különbíróságokon dőlne el az is, hogy az állam mit titkolhat el a közérdekű adatok kiadásánál. 

A 444-nek egy névtelen kormányközeli forrás áprilisban megsúgta azt is: Orbánék az OBT és az OBH közötti juzavonát is rövidre zárnák Méghozzá úgy, hogy az utóbbit egyszerűen megszüntetnék és 

így az egész bíráskodás a kormány irányítása alá kerülhet.

Felszámolhatják a független igazságszolgáltatást

A demokrácia alapköve, a hatalommegosztás elve sérülhet ezáltal, hiszen 2012 óta az Országos Bírósági Hivatal döntött a bírósági vezetők kinevezéséről és a bíróságok ügyelosztási rendjéről, így arra is befolyásuk lehetett, hogy egyes ügyeket melyik bírók tárgyalják. A szervezet (eddig is kérdéses) függetlensége adott biztosítékot arra, hogy a politikai ügyek nem válhatnak koncepciós perekké.