Az Országos Bírói Tanács kirúgná Handó Tündét az OBH éléről

Mélypontra süllyedt az Országos Bírói Tanács és az Országos Bírói Hivatalt vezető Handó Tünde viszonya. 

Szájer József fideszes EP képviselő felesége még az év elején rúgta össze a port az OBT-vel, amelybe akkor választottak be vele szemben erősen kritikus új tagokat. A konfliktus oka elsősorban az, hogy Handó számos esetben nem volt hajlandó kinevezni neki nem tetsző bírókat, hiába nyerték el a pozíciót pályázaton. Inkább érvénytelennek nyilvánította a kiválasztási eljárást, és újat írt ki.

Nyíltan vállalja a bíró: OBH mára autokratikus, központosított rendszerré vált

A Budai Központi Kerületi Bíróságon dolgozó jogász a Budapest Beaconnek nyilatkozva hangsúlyozta, magánvéleményét közli, amit nem tilthatnak meg neki. Ettől függetlenül számos esetről tud, amikor bírók bejelentik, ha interjút adnak és öncenzúraként engedélyt kérnek erre feletteseitől. Azt is mondta, hogy a Handó Tünde vezette OBH mára autokratikus, központosított rendszerré vált, ami megtorolja a belső kritikát vagy a különutas bírói megszólalásokat.

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság márciusban törvénysértőnek minősítette ezt a gyakorlatot. A Jobbik akkor már követelte Handó távozását, mert szerintük méltatlanná vált hivatalára. 

"az utolsó órában vagyunk, ha meg akarjuk védeni az utolsó függetlennek mondható hatalmi ág, a bíróságok szuverenitását.” 

 - írta két hónappal ezelőtt közleményében Staudt Gábor jobbikos országgyűlési képviselő. 

A tanácskozásról szóló összefoglaló szerint az OBT tegnapi ülésén

már a testület is eljutott odáig, hogy Handónak távoznia kell

- írja az Index. Felszólítják, hogy haladéktalanul tegyen eleget az OBT irányába fennálló törvényi kötelezettségeinek, tegye meg a szükséges előterjesztéseket, érdemben válaszolja meg az OBT felhívásait, és a felügyeleti tevékenység gyakorlásához szükséges tájékoztatásokat adja meg. Amennyiben ennek nem tesz eleget, az OBT megfontolja a Bszi. 74. § szerinti eljárás kezdeményezését.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról (Bszi.) szóló törvény  hivatkozott paragrafusa szerint, ha az OBH elnöke neki felróható okból 90 napon túlmenően elmulasztja a törvényi feladatait, vagy cselekménye, magatartása, mulasztása miatt a tisztségére méltatlanná vált,

az OBT a tagok kétharmadának szavazatával indítványozhatja az Országgyűlésnél a menesztését. 

Persze a kétharmados fideszes többség aligha szavazza majd meg saját EP képviselőjük feleségének leváltását. Ebben az esetben azonban évtizedek óta példátlan igazságszolgáltatási válság alakulhat ki. 

Mostanra lényegében a bíráskodás az egyetlen olyan állami szféra, amelyet a kormány nem gyűrt maga alá. Számos jel azonban egyértelműen arra mutat, hogy ezt a rést is hamarosan betömik a kiépülő pártállam falán. Trócsányi László igazságügyi miniszter hétfői parlamenti meghallgatásán azt mondta, a kétharmados többséggel élve be fogják vezetni a közigazgatási különbíróságokat. 

Itt határozhatnának az állami szervek intézkedéseinek jogszerűségéről, például az MNB, a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy a Médiatanács döntéseiről. Ezeken a különbíróságokon dőlne el az is, hogy az állam mit titkolhat el a közérdekű adatok kiadásánál. 

A 444-nek egy névtelen kormányközeli forrás áprilisban megsúgta azt is: Orbánék az OBT és az OBH közötti juzavonát is rövidre zárnák Méghozzá úgy, hogy az utóbbit egyszerűen megszüntetnék és 

így az egész bíráskodás a kormány irányítása alá kerülhet.

Felszámolhatják a független igazságszolgáltatást

A demokrácia alapköve, a hatalommegosztás elve sérülhet ezáltal, hiszen 2012 óta az Országos Bírósági Hivatal döntött a bírósági vezetők kinevezéséről és a bíróságok ügyelosztási rendjéről, így arra is befolyásuk lehetett, hogy egyes ügyeket melyik bírók tárgyalják. A szervezet (eddig is kérdéses) függetlensége adott biztosítékot arra, hogy a politikai ügyek nem válhatnak koncepciós perekké.

 

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
1
2019. április 18. | 17:45
A Független Diákparlament képviselője szerint a legégetőbb probléma a fiatalok számára az, hogy nincs jövőkép idehaza.
1
sss
2019. április 18. | 12:35
A táncegyüttes menedzsmentje cáfolja a sajtóértesüléseket.
1
sss
2019. április 18. | 09:34
Az utolsó percig kérdéses volt a továbbjutás sorsa.

Érdekes, amióta bevezették a videobírót, mintha kiegyensúlyozottabb lenne a labdarúgás. Évek óta tendencia, hogy a (marketing és piaci szempontból) jobban csengő csapatok javára gyakrabban tévednek a játékvezetők. Amióta viszont a VAR (video assistant referee) létezik, azóta az ún. kiscsapatoknak is több esélye van labdába rúgni. Az e heti Bajnokok Ligája mérkőzések után, ha nem lett volna a technológiai segítség, akkor most, nem Ajax - Tottenham, hanem Manchester City - Juventus elődöntőt rendeznének a Bajnokok Ligájában. Ehhez hozzávehetjük azt is, hogy a Foci-Vb-n is már alkalmazott videobírónak köszönhetően Horvátország is el tudott jutni a döntőig, míg ha a bírón múlott volna, akkor nem horvát-francia, hanem angol-francia döntőt rendeztek volna.

Lehet mégis csak jobb, ha a technológiára bízzuk a futballt, és nem az emberi szubjektivitásra, ha igazságos döntéseket akarunk.

sss
2019. április 18. | 12:35
A táncegyüttes menedzsmentje cáfolja a sajtóértesüléseket.
sss
2019. április 18. | 09:34
Az utolsó percig kérdéses volt a továbbjutás sorsa.

Érdekes, amióta bevezették a videobírót, mintha kiegyensúlyozottabb lenne a labdarúgás. Évek óta tendencia, hogy a (marketing és piaci szempontból) jobban csengő csapatok javára gyakrabban tévednek a játékvezetők. Amióta viszont a VAR (video assistant referee) létezik, azóta az ún. kiscsapatoknak is több esélye van labdába rúgni. Az e heti Bajnokok Ligája mérkőzések után, ha nem lett volna a technológiai segítség, akkor most, nem Ajax - Tottenham, hanem Manchester City - Juventus elődöntőt rendeznének a Bajnokok Ligájában. Ehhez hozzávehetjük azt is, hogy a Foci-Vb-n is már alkalmazott videobírónak köszönhetően Horvátország is el tudott jutni a döntőig, míg ha a bírón múlott volna, akkor nem horvát-francia, hanem angol-francia döntőt rendeztek volna.

Lehet mégis csak jobb, ha a technológiára bízzuk a futballt, és nem az emberi szubjektivitásra, ha igazságos döntéseket akarunk.

A magukat csak Kihalás Forradalmának (nem, ezt nem a  Monty Python csoport találta ki) nevező környezetvédő aktivisták próbálták megbénítani a kelet-londoni vonatot, így tiltakozva a légszennyezés ellen. 

Szép munka!

Valaki szóljon nekik, hogy a közösségi közlekedés megbénításával amúgy csak még több embert kényszerítenek a motoros fotelbe, vagyis az autóba, ezáltal pedig tovább növelik a szén-dioxid (meg tucatnyi más, fura nevű méreganyag) -kibocsátást. 

Persze lehet, hogy csak a Sétáló London programját igyekeznek megvalósítani a maguk szerény eszközeivel.

Attól függetlenül minden követelésük ül. Legalábbis a 3 legfontosabb.