A hétfőn kora délután kiadott közleményben az amerikai elnök leszögezte:
"politikánk az iráni diktatúra - a terrorizmust támogató, a Közel-Keleten és másutt folytatott - agressziójának világos értékelésén alapszik".
A közleményben Donald Trump megismételte korábbi álláspontját, miszerint a 2015-ben kötött nemzetközi egyezmény, amely Irán nukleáris programjának befagyasztásáért cserében feloldotta a szankciókat, "szörnyűséges, egyoldalú megállapodás" volt. Hozzátette, hogy ennek következtében az iráni kormányzat hatalmas összegű pénzre tett szert, amelyet a Közel-Kelet konfliktusainak szítására használt.
A Fehér Ház által nyilvánosságra hozott elnöki rendelet 21 pontban és több alpontban rögzítve sorolta fel az egyes büntető intézkedéseket.
A döntés bejelentésére három hónappal azt követően került sor, hogy májusban az amerikai elnök egyoldalúan felmondta az Iránnal 2015-ben kötött többhatalmi atomalkut.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter vasárnap este Szingapúrból visszatérőben a repülőgépen az őt kísérő újságíróknak leszögezte, hogy az amerikai kormány célja a maximális nyomásgyakorlás Teheránra, viselkedésének megváltoztatása és végső soron atomprogramja teljes feladása végett.
John Bolton, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója pedig hétfőn egy televíziós interjúban azt hangoztatta, hogy Washington a szankciókkal nem rendszerváltozást akar Iránban, hanem azt, hogy az iráni vezetés tárgyalóasztalhoz üljön az Egyesült Államokkal, valamint "teljes mértékben és valóban ellenőrizhetően" adja fel atomfegyver-, és ballisztikusrakéta-programját.
Az Európai Unió sajnálatát fejezte ki az Iránt sújtó amerikai gazdasági szankciók újbóli bevezetése miatt hétfőn. Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő közös nyilatkozatot adott ki a brit, a francia és a német külügyminiszterrel, amelyben kiemelték, hogy továbbra is „hatékony pénzügyi csatornákat” fognak fenntartani Iránnal, nem fog leállni a földgáz- és kőolajimport a közel-keleti országból.
Az EU blokkolja az Irán elleni amerikai szankciókat
Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő közös nyilatkozatot adott ki a brit, a francia és a német külügyminiszterrel, amelyben kiemelték, hogy továbbra is „hatékony pénzügyi csatornákat" fognak fenntartani Iránnal, nem fog leállni a földgáz- és kőolajimport a közel-keleti országból.„Rendkívül sajnáljuk az amerikai szankciók ismételt bevezetését"
Teherán szerint „őrültség” így tárgyalni
Az iráni elnök értelmetlennek minősítette a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal.
„Mi mindig a diplomácia és a tárgyalások mellett vagyunk... de a tárgyalásokhoz jóhiszeműség kell”
- mondta az állami televízióban közvetített reagálásában Haszan Róháni elnök.
„Őrültség” a tárgyalásokat és a szankciókat összekötni egymással - mondta, és feltette a kérdést, hogy miként állíthatják így az amerikaiak, hogy méltóak a bizalomra.
Szankciók idején nem lehet tárgyalni - jelentette ki Róháni, és emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok
"nem teljesítette a vállalt kötelezettségeit, és kilépett a nemzetközi megállapodásokból".
Ha összefogva dolgozunk, az Egyesült Államok nagyon hamar megbánja a tettét, és hónapok alatt kudarcra ítéljük a szankciókat - jelentette ki magabiztosan az iráni elnök.