2017. december 11-én hangzott el a parlamentben a miniszterelnöktől: "Hát, ööö, mélyen tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársam, ööö, boldog karácsonyt kívánok!". Orbán Viktor Önnel szembeni modortalansága a rabszolgatörvény elleni tiltakozásokon visszaszállt rá. Politikusként, nőként érez most elégtételt?
Nem ez a kérdés, hogy én mit érzek, mert ez nem személyes ügyről, hanem az emberek előtti felelősségről vallott eltérő politikai felfogásokról szól. Akkor arról kérdeztem a miniszterelnököt, miért üzletelnek terrorizmus finanszírozásáért körözött bűnözővel, és hogy örökölnek-e valamit Pharaon vagyonából (azóta tudni, hogy pereskedés is indult az örökösödési folyamatban). Ezekre a számára rendkívül kellemetlen kérdésekre Orbán Viktornak nem volt válasza, zavarában kívánt boldog karácsonyt. Sosem az az érdekes, hogy egy politikusnak hogyan szólnak be, sokkal inkább az, hogy a miniszterelnök megtagadta, hogy a magyar embereknek választ adjon egy fontos, őket joggal érdeklő ügyben. Ugyanígy nem volt válasza a kormánynak a rabszolgatörvénnyel kapcsolatban sem. Az emberek pedig joggal dühösek, a kormány számtalan bűnt követett el ellenük, amivel megrendítette az emberek biztonságérzetét, és folyamatosan vette el a hitüket abban, hogy érdemben beleszólhatnak abba, merre menjen Magyarország.
Az Alkotmány utcai tüntetésen az ellenzék női politikusokat küldött fel a színpadra. Csak hölgyek értek rá, vagy szerettek volna ezzel valami mást is közölni az országgal?
A szervezők kérése volt a közös fellépés e formája. Az üzenet a tömegben és a résztvevők lelkesedésben volt. Ezt vissza is igazolta a társadalom.
Január 1-től életbe lép a rabszolgatörvény. Társelnök társa, Keresztes László Lóránt azt mondta, a törvény már csak az utcákon és a munkahelyeken tud megbukni, de ehhez szükség van a szakszervezetekre. Ön szerint lesz országos sztrájk?
Biztos vagyok benne, hogy lesz. Hatalmas tiltakozási hullám indult, egy időben országszerte 8-10 helyszínen is több ezren tüntettek.
Értelemszerűen a szakszervezetek tudnak a sztrájkok zászlóvivői lenni, nekünk, politikusoknak pedig az a feladatunk, hogy mindenben támogassuk a munkavállalók törekvéseit.
A munkavállalókkal való kapcsolattartás mellett a munkaadóknak is egyértelművé kell tenni, elvárjuk, hogy ne alkalmazzák a törvényt. Jogos a politikusokhoz címzett elvárás, hogy ne csak támogassák a dolgozói célokat, de maguk is fogalmazzák meg, hogyan lehetne egy élhetőbb Magyarországot megteremteni. Ehhez a mostani aktivitást kell cselekvésbe fordítsuk, és neki kell fogni tégláról téglára lebontani a NER-t, amely sokkal gyengébb, mint amit mutat magáról. A harc még csak most kezdődik. Ez a rendszer össze fog omlani, mi pedig ott leszünk, készen állunk, hogy elvégezzük, ami a politikusok dolga.
A túlóra szabályozásának megváltozás mellett több mint 40 törvényt fogadott el a kormánypárti többség. A rabszolgatörvénnyel csak el akarták terelni a figyelmet, vagy ezt pusztán csak elmérte a Fidesz?
A Fidesz legjobban attól retteg, hogy egyszer csak a NER gyengesége és fenntarthatatlansága nyilvánvalóvá válik. Emiatt szavazta meg mindenáron aznap, a saját szabályait is megszegve, a rabszolgatörvényt és több tucat más jogszabályt.
A multiknak és a fideszes vállalkozóknak a magyar dolgozókat tálcán “apróra vágva” kínáló törvény mellett olyan, a magyar emberek számára hátrányos rendelkezéseket is elfogadtak, mint a független bíróságok felszámolása, a honvédelem és rendvédelem területén dolgozók durva jogkorlatozása, és a Honvédség szervezeti átalakítása, amellyel “önjáróvá” válhat a hadsereg amellett, hogy ellenőrizhetetlen lesz, hogy a kormány mire használja fel.
A kormány régóta alkalmazza a módszert, hogy temérdek törvény egyidőben történő elfogásával próbálja megosztani a figyelmet. Most a fókusz a rabszolgatörvényen van, de a többi fontos ügyet sem engedjük el.
A párbeszédes Tordai Bence videózik, a jobbikos Jakab Péter beül Orbán Viktor székébe, a momentumos Donáth Annát őrizetbe veszik a rendőrök, az MSZP-s Kunhalmi Ágnes elesik a köztévé folyosóján, a DK-s Varju Lászlót mentővel viszik el onnan, és míg az LMP-s Ungár Pétert fegyveres biztonsági őrök zárják be a köztévébe, addig a két korábbi párttársát, Szél Bernadettet és Hadházy Ákost egyenes adásban dobták ki onnan. Formálódik az új egység, vagy ez az egész illúzió?
Az, hogy nép által választott képviselőkkel szemben erőszakot alkalmazzanak, nem csak törvénytelen de elfogadhatatlan is. A Fidesz világossá tette: nekik valójában mit sem számít milliónyi magyar ember, akik a rabszolgatörvény ellen fellépő politikusokat bízták meg a képviseletükkel. Itt nem a politikusokat, hanem az embereket csapta arcul a hatalom, ezért is nagyobb ma a düh, mint korábban.
A rabszolgatörvény egy olyan ügy, amelyben a társadalmi nyomásgyakorlást azzal lehetett megerősíteni, hogy azok a pártok, amelyek között komoly nézetbeli és politizálási különbségek vannak, közösen tudnak fellépni ebben a konkrét kérdésben. Komoly visszhangot kiváltó kérdésekben eddig is létre lehetett hozni együttműködést az ellenzéki formációk között, így közös beadványként került a parlament elé az otthonápolás ügye vagy legutóbb a volt macedón miniszterelnök Magyarországra szökését vizsgáló bizottság létrehozása. Meggyőződésem, hogy a társadalom számára fontos kérdéseket kell a politika napirendjén tartani és ehhez minden rendelkezésre álló eszközt és fórumot fel kell használni. Hiba lenne, ha a pártok saját magukkal vagy egymással lennének elfoglalva az emberek ügyei helyett. Az eddigi látványos akciók mellett legalább ilyen fontos a konkrét cselekvés a munkavállalók érdekében, és a szakszervezetek támogatása is.
Ott leszünk mindenhol, közvetlen kapcsolatban az emberekkel. Ott leszünk az üzemeknél, gyáraknál, a műszakváltásoknál, ott, ahol ez a törvény meg fog bukni. Ugyanúgy, ahogy ez a rezsim.
Mi pedig készen állunk majd, hogy egy új Magyarországot építsünk.
(Címlap- és borítókép: O1G - fotó: Béli Balázs / Alfahír)