Jó szándék, erős szkepticizmus

Orbán Viktor évértékelőjében kampányfogásként egy nagyságrendileg 250 milliárdos demográfiai programot jelentett be. A remekül hangzó ígéretek mögé tekintve azt látjuk, nincs semmiféle paradigmaváltás. A kormányzat továbbra sem az önálló lábra állást támogatja, megmarad, sőt kijelenthető az is, nőni fog a magyar családok banki és állami függősége.

Akár a 10 milliós kedvezményes „házassági kölcsönre”, akár a csok-hitel kibővítésére, netán a nagycsaládosok autóvásárlási támogatására gondolunk, valamennyiről kijelenthető: nemcsak társadalmi, hanem súlyos pénzügyi vállalás is.

Előbbire ugyan törlesztési moratórium vonatkozik gyermekek születésekor, mi több, a harmadik gyerek érkezésekor a tőketartozást elengedik, de mégiscsak egy hitelről van szó. A részletek ismerete nélkül azt mondhatjuk,

az ifjú párnak legalább a házasságkötés és az első gyermek születése közti időszakot hiteltörlesztéssel kell eltöltenie.

Ráadásul Orbán Viktor a 10 milliós kölcsön kapcsán a törlesztés, nem pedig a kamatozás felfüggesztéséről beszélt. Vagyis úgy tűnik, hiába érkezik meg a gyermek, ha a harmadik baba valamilyen oknál fogva nem jön össze, akkor a törlesztési moratórium alatt felhalmozódott kamatot is fizetni kell majd.

A csok kedvezményes hitelrészének kibővítése használt lakásokra egyértelműen pozitív intézkedésterv. Ám ebben az esetben is a családok újabb eladósodása következik, ami megint nem segíti a magyar polgárok saját lábra állását és pénzügyi függetlenségét. Az erre szánt összeget talán

hasznosabb lenne a csok támogatási részének kibővítésére fordítani.

Ez a baloldalinak minősülő gazdasági lépés ugyan egyszeri állami támogatás lenne, ugyanakkor a polgárok bankokkal szembeni pénzügyi függetlenségét segítette volna.

Ugyancsak a hitelekre vonatkozik Orbán harmadik ígérete: gyermekek születésekor milliókat vállalnának át a jelzáloghitelekből. Itt majd a részletek megismerése után lehet értékelni. Nem tudni ugyanis, hogy a már felvett hitelekről van-e szó, illetve hogy a már megszületett gyermekek számítanak-e, vagy csak a hatályba lépést követően világra jöttek.

Az autóvásárlási támogatásra azt kell mondanunk, ismét adósságba kergeti a nagycsaládokat. Két és fél millió forintból ugyanis – a hasznaltauto.hu-n végzett gyorskeresés alapján – egy hat-nyolc éves, hétszemélyes családi autó vásárolható. Ez pedig nem sokáig húzza, a szervizelés várhatóan alaposan meg fogja terhelni a családok pénztárcáját. Ráadásul erősen kétséges, hogy egy legalább háromgyermekes családnak lenne további legalább 1 milliója, hogy a megvásárolt autó ne legyen idősebb 5 évnél!

Az szja-mentességgel szemben tényleg semmi kivetnivalója nem lehet senkinek. Jelenleg viszont alig 40 ezer ilyen család (ideértve az egyszülős családokat is) él Magyarországon. A hatályos szabályok szerint bruttó 412 500 forintos fizetésnél tudja kihasználni a magánszemély a négy gyermek után járó családi szja- és járulékkedvezményt. Ha az édesanya a törvény erejénél fogva nem fizet szja-t, akkor a férjnek legalább ekkora bruttó fizetéssel kell rendelkeznie a kedvezmény érvényesítéséhez. A KSH adatai szerint a bruttó átlagkereset 355 ezer forint. Ez alapján nem nagy kockázat kijelenteni:

Orbánék tulajdonképpen elvetették az egyszámjegyű szja lehetőségét.

Azt azonban az igazság minden szeletének kibontása érdekében hozzá kell tenni, a gyermekek „kirepülését” (amikortól már nem jár utánuk családi adókedvezmény) követően újra munkába álló édesanya szja-mentessége valóban nagy segítség lesz a családnak.

Orbán beszédéből az következik, hogy azt várják, ugrásszerűen megemelkedik a három- vagy többgyermekes családok száma. A bölcsődei férőhelyek számának bővítéseként beharangozott 21 ezer új férőhely a most rendelkezésre álló 48 ezer mellé ugyan soknak tűnik (43 százalékos emelkedés), ám – figyelembe véve azt a kormányfői kitételt is, hogy ez teljes bölcsődei ellátást jelent – az éves nagyságrendileg 35-40 ezer fős természetes fogyás beleszámításával a demográfiai fordulathoz édeskevésnek tűnik. Hogy nekünk lesz-e igazunk vagy Orbánnak, az néhány éven belül kiderül, de arra emlékeztetünk, hogy

a Fidesz 2012-es Új baby boom – A középosztály gyermekvállalási forradalma című ötletparádéja (Matolcsy György akkori gazdasági miniszter irányítása alatt) finoman szólva sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Összegezve azt mondhatjuk, bármennyire is érezhető a kormányzat jó szándéka, a demográfiai fordulat megvalósításának már-már görcsös akarata, szkeptikusan fogadjuk a bejelentett csomag kormányzatilag elvárt hatásait. Sőt, talán az egyetlen család, amely az intézkedések valamennyi elemét a későbbiekben igénybe tudja venni, az a Tiborcz família. És akkor sejthető, ki lesz az a nagyszülő, aki majd úgy dönt, gyed-re megy.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
1
2019. április 18. | 17:45
A Független Diákparlament képviselője szerint a legégetőbb probléma a fiatalok számára az, hogy nincs jövőkép idehaza.
1
sss
2019. április 18. | 12:35
A táncegyüttes menedzsmentje cáfolja a sajtóértesüléseket.
1
sss
2019. április 18. | 09:34
Az utolsó percig kérdéses volt a továbbjutás sorsa.

Érdekes, amióta bevezették a videobírót, mintha kiegyensúlyozottabb lenne a labdarúgás. Évek óta tendencia, hogy a (marketing és piaci szempontból) jobban csengő csapatok javára gyakrabban tévednek a játékvezetők. Amióta viszont a VAR (video assistant referee) létezik, azóta az ún. kiscsapatoknak is több esélye van labdába rúgni. Az e heti Bajnokok Ligája mérkőzések után, ha nem lett volna a technológiai segítség, akkor most, nem Ajax - Tottenham, hanem Manchester City - Juventus elődöntőt rendeznének a Bajnokok Ligájában. Ehhez hozzávehetjük azt is, hogy a Foci-Vb-n is már alkalmazott videobírónak köszönhetően Horvátország is el tudott jutni a döntőig, míg ha a bírón múlott volna, akkor nem horvát-francia, hanem angol-francia döntőt rendeztek volna.

Lehet mégis csak jobb, ha a technológiára bízzuk a futballt, és nem az emberi szubjektivitásra, ha igazságos döntéseket akarunk.

sss
2019. április 18. | 12:35
A táncegyüttes menedzsmentje cáfolja a sajtóértesüléseket.
sss
2019. április 18. | 09:34
Az utolsó percig kérdéses volt a továbbjutás sorsa.

Érdekes, amióta bevezették a videobírót, mintha kiegyensúlyozottabb lenne a labdarúgás. Évek óta tendencia, hogy a (marketing és piaci szempontból) jobban csengő csapatok javára gyakrabban tévednek a játékvezetők. Amióta viszont a VAR (video assistant referee) létezik, azóta az ún. kiscsapatoknak is több esélye van labdába rúgni. Az e heti Bajnokok Ligája mérkőzések után, ha nem lett volna a technológiai segítség, akkor most, nem Ajax - Tottenham, hanem Manchester City - Juventus elődöntőt rendeznének a Bajnokok Ligájában. Ehhez hozzávehetjük azt is, hogy a Foci-Vb-n is már alkalmazott videobírónak köszönhetően Horvátország is el tudott jutni a döntőig, míg ha a bírón múlott volna, akkor nem horvát-francia, hanem angol-francia döntőt rendeztek volna.

Lehet mégis csak jobb, ha a technológiára bízzuk a futballt, és nem az emberi szubjektivitásra, ha igazságos döntéseket akarunk.

A magukat csak Kihalás Forradalmának (nem, ezt nem a  Monty Python csoport találta ki) nevező környezetvédő aktivisták próbálták megbénítani a kelet-londoni vonatot, így tiltakozva a légszennyezés ellen. 

Szép munka!

Valaki szóljon nekik, hogy a közösségi közlekedés megbénításával amúgy csak még több embert kényszerítenek a motoros fotelbe, vagyis az autóba, ezáltal pedig tovább növelik a szén-dioxid (meg tucatnyi más, fura nevű méreganyag) -kibocsátást. 

Persze lehet, hogy csak a Sétáló London programját igyekeznek megvalósítani a maguk szerény eszközeivel.

Attól függetlenül minden követelésük ül. Legalábbis a 3 legfontosabb.