Másfél hónap után leült tárgyalni a kormány a pedagógusokkal

A pedagógusok bérrendezését illetően még távol vannak az álláspontok.

Még januárban sztrájkbizottságot alapított a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, ahol 12 pontos ágazati követelést fogalmaztak meg. Most, másfél hónapos késés után - a sztrájktörvényben foglalt 5 nap helyett - a kormány képviselői ezen a héten leültek tárgyalni a PDSZ képviselőivel.

A PDSZ elnöke, az Alfahírnek elárulta, hogy a hétfői napon egy előzetes egyeztetés vette kezdetét, ahol a szakszervezet ismertette az ágazati követeléseit, míg szerdán többek között Bódis József és Latorcai Csaba államtitkárral, illetve Maruzsa Zoltán államtitkár helyettessel tárgyalt a PDSZ.

A szakszervezet elnöke, Szűcs Tamás szerint a tárgyalás egyik tanulsága az volt, hogy az EMMI által delegált államtitkárok nem érezték magukat kompetensnek a pedagógusokat is érintő rabszolgatörvénnyel kapcsolatban, mondván ez nem az Emberi Erőforrások Minisztériumának hatásköre. A másik pedig, hogy addig, amíg a NAT nem írja elő az óraszámok csökkentését mind a pedagógusok, mind pedig a diákok számára, addig jelentős bérrendezésre nem lesz lehetőség a szférában.

A PDSZ elnöke hozzátette, hogy a kormány képviselői is elismerték, hogy béremelésre szükség van, másrészt a minisztérium is tisztában van azzal, hogy tanárhiány van az országban, amellyel valóban foglalkozni kell. A pályaelhagyás tekintetében az EMMI küldöttei is abban látják a megoldást, hogy jelentős bérnövekedés következzen be.

Láthatatlan béremelés a pedagógusoknál

Bár a tavalyi év végén a kormány maga is cáfolta, hogy lesz béremelés a pedagógusoknál 2019-ben, Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára mégis 13 százalékos várható emelésről beszélt a TV2 Tények című műsorában január 2-án. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Szűcs Tamás azonnal cáfolta hírt.

A pedagógus bérek tekintetében az elmúlt években az volt a probléma, hogy a költségvetési törvényben szereplő vetítési alap, amelynek összege évek óta változatlan, még mindig a 2014-es minimálbér összegének felel meg, vagyis bruttó 101 500 forint. Ezáltal csak abban az esetben tapasztalható bérnövekedés, ha egy pedagógus a szakmában töltött évei miatt egyik kategóriából a következőbe lép.

Ahhoz, hogy visszakerüljön a minimálbérhez való igazítás, a kormány képviselői kevés esélyt látnak

– fogalmazott Szűcs Tamás.

Szűcs Tamás leszögezte: ezt az álláspontot a PDSZ nem tudja elfogadni, nekik továbbra is elég lenne, ha az éppen aktuális minimálbérhez kötnék a pedagógus bérek vetítési alapját.

A lényegi kérdésekben nagyon messze vannak az álláspontok ahhoz, hogy megállapodás születhessen

– hangsúlyozta Szűcs.

Szolidaritási sztrájk

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete csatlakozik a közszférában dolgozók március 14-ei sztrájkjához. A szakszervezet korábban közleményében úgy fogalmazott:

"Nem az a célja, hogy konkrétan a mi ágazatunkban kikényszerítsen valamit, hanem az, hogy felhívja a figyelmet a közszféra más területein való helyzet tarthatatlanságára, és ezzel segítséget nyújtson másoknak. Ennek aztán a kölcsönös szolidaritás jegyében lehet az a következménye, hogy amikor a mi sztrájkunkat hirdetjük meg, mások is hasonló akciókkal segítsék azt. A szakszervezetiségnek pedig ez lenne a lényege: a kölcsönös segítségnyújtás.”

Szűcs Tamás az Alfahírnek elárulta, hogy jelenleg is zajlanak az elégséges szolgáltatásokról való egyeztetések, de jelenleg úgy tűnik, hogy mindegyik tankerülettel sikerül megegyezni, így március 14-én 8 és 10 óra között megtartják a pedagógusok a szolidaritási sztrájkot.

Több ezer közszolgálati dolgozó kész a sztrájkra

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke keddi, budapesti sajtótájékoztatóján felidézte: az MKKSZ az önkormányzati és kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében egyedül, a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) közösen hirdetett sztrájkot januárban arra az esetre, ha nem vezetnek eredményre a tárgyalások.