Egy év után ismét az utcára hívja az embereket a Független Diákparlament. A szervezet április 26-án demonstrációt szervez a Kossuth térre.
Tavaly az országgyűlési választás előtt a Független Diákparlament még miniszterelnök-jelölti vitát is szervezett az oktatás helyzetével kapcsolatban, amelyből – szokásához híven – csak a miniszterelnök maradt ki.
Most ismételten aktivizálta magát a szervezet, ugyanis április 26-án demonstrációt szerveznek a Kossuth térre a kötelező nyelvvizsga bevezetése és a hazai oktatás állapota miatt. Mint ismert, a kormány 2020-tól szeretné kötelezővé tenni legalább a középfokú nyelvvizsgát a felsőoktatásba való jelentkezéshez. Korábban a kormány részéről sem volt egységes álláspont a rendelettel kapcsolatban. Februárban a kormányközeli Magyar Hírlap még azt is megszellőztette, hogy a kormány meghátrált az ügyben.
Az üggyel kapcsolatban a Jobbik Ifjúsági Tagozata még petíciót is indított, amelyet azóta több tízezren aláírtak. A Jobbik országgyűlési képviselője, Farkas Gergely korábban úgy nyilatkozott, hogy
A keddi napon a Jobbik részéről Farkas Gergely, Brenner Koloman és a független Szabó Szabolcs miatt, ismét szóba került a kulturális bizottság ülésén a kötelező nyelvvizsga témája.
A bizottsági ülésen a kormány azzal védekezett, hogy azért van szükség erre az intézkedésre, mert rengeteg fiatalnak bent ragad a diplomája az elmaradt nyelvvizsga miatt. Másfelől pedig úgy érveltek, hogy a diákok az egyetemi éveik alatt már ne a nyelvvizsga megszerzésével foglalkozzanak, mert a felsőoktatási intézményeknek egyáltalán nem feladata a nyelvoktatás.
A kormány ráadásul elindította azt a programot, amelynek keretében az Emberi Erőforrások Minisztériuma évente 140 ezer diákot küldene a 9. és a 11. évfolyam között kétszer kéthetes külföldi nyelvi kurzusra. Erre a programra a kormány félre is tett évi 90 milliárd forintot, amely a 2020/2021-es tanévtől indulna.
A kezdeményezés egyáltalán nem hangzik rosszul, ugyanakkor szakértők szerint egy kéthetes intenzív tanfolyam koránt sem fogja megoldani a középiskolai nyelvtanulás hiányosságait. Ezt a 90 milliárd forintot pedig inkább a képzés javítására kellene fordítani.
Szabó Szabolcs az Alfahírnek úgy nyilatkozott, hogy a céllal természetesen mindenki egyetért, hogy minél több diák már 18 éves koráig használható nyelvtudást szerezzen. Azonban sajnálatos módon a képzés színvonalában semmilyen változás nem történt az elmúlt években.
Másfelől, a képviselő szerint a kormány már így is komoly problémát okozott, amelyet mi sem bizonyít jobban annál, hogy egyre kevesebben tanulnak a felsőoktatásba. Szabó Szabolcs kiemelte, hogy a statisztikai adatok szerint
2010 óta 120-130 ezerrel kevesebb diák van a hazai felsőoktatásban.
A kötelező nyelvvizsga bevezetése további esést hozhat. A KSH adatai szerint a felsőoktatásba felvettek 55%-a nem rendelkezett középfokú nyelvvizsgával, így akár a jelentkezők fele is kiszorulhat jövőre. Emiatt aggódik a Független Diákparlament is, hiszen a rendelet főleg a szegényebb rétegeket érintené.
A szervezet részéről Sipos Ferenc Norbert elmondta, hogy
amióta bejelentették ezt a rendeletet, azóta nem történt nagy változás a középiskolai nyelvoktatásban, igazából nem szüntették meg a tanárhiányt, ami főleg a nyelvtanárokat érinti.
Hozzátette, hogy a nyelvtanárok azok, akik szakmájukból adódóan, saját lábon is képesek megállni, ezért sokan a jobb anyagi körülmények reményében otthagyják a közoktatást.
Sipos kiemelte, hogy igen fontos változás lenne az is, hogy a felsőoktatási felvételinél ezeket a többletpontokat (a nyelvvizsga miatt) teljesen átalakították. Míg korábban elég volt 2 nyelvvizsga a maximális többletpont elérésére, addig mostanra ehhez már három nyelvtudást igazoló bizonyítvány volna szükséges. Ezáltal még nehezebb lesz 2020-tól bejutni az állami felsőoktatásba.
Tény és való a kötelező nyelvvizsga miatt, főleg olyanok szorulhatnak ki a felsőoktatásból, akik államira jelentkeznének. Ha egy szakon nincs elég létszámú állami jelentkező, akkor akár költségtérítésesekkel is feltölthetik. Persze ezt az egyetemek maguk döntik el, ám így több bevételhez juthatnának az intézmények.
A hazai oktatás rugalmatlan
A Független Diákparlament nem csupán a kötelező nyelvvizsga, de a hazai oktatás helyzete miatt is aggódik. Többek között, amiatt, hogy az új Nemzeti Alaptanterv vitájába például a kormány nem kívánta belevonni a hazai szakmai szervezeteket (sem őket, sem pedig az érdekvédelmi szakszervezeteket).
Éppen ezért a diákok úgy döntöttek, hogy személyesen is felkeresik az Emberi Erőforrások miniszterét, Kásler Miklóst.
A parlament honlapján láttuk, hogy lesz egy meghallgatása Kásler miniszter úrnak és úgy döntöttünk, hogy élünk a lehetőséggel és megpróbáljuk odaadni a közleményünket. Szerettük volna egy apró vitára invitálni
– tette hozzá Sipos Ferenc Norbert.
Azonban, amikor a Diákparlament képviselői Szél Bernadett független képviselő segítségével bejutottak a Képviselői Irodaházba, akkor a Népjóléti Bizottság elnöke közölte a szervezettel, hogy Kásler Miklós nem jön el a meghallgatásra.