Megerősítették: valóban hatalmas munkásszálló épül a bevándorlóknak Kecskeméten

Munkásszálló Kecskeméten
Fotó: N1TV

Nemrég írtunk és forgattunk az N1TV-vel közösen arról, hogy Kecskeméten egyre nagyobb az aggodalom a keleti országokból érkező vendégmunkások miatt.

A település Homokbánya nevű városrészén az egykori szovjet laktanya lepusztult épületei sorra újulnak meg. Ezek közül az egyik tömb közvetlenül egy új lakópark és egy szintén teljesen új bölcsőde mellett áll, a kecskeméti hírekkel foglalkozó kecsup.hu pedig egy jobbikos politikus kérdése nyomán kiderítette, hogy a sejtések jogosak voltak, és

a hatalmas épületből valóban munkásszálló lesz.

A növekvő ütemű bevándorlás oka egyébként nem más, mint hogy hazánkból a gyenge gazdasági teljesítmény miatt több mint félmillió ember távozott nyugatra, ami munkaerőhiányt okozott, az Orbán-kormány pedig ennek orvoslását bérfelzárkóztatás helyett külföldi vendégmunkások becsábításában látja.

Korábbi riportunk a helyszínről:

Az ügy fejleménye az, hogy Lejer Zoltán, a Jobbik Bács-Kiskun megyei regionális igazgatója közérdekű adatigényléssel fordult a kecskeméti önkormányzathoz, dr. Határ Mária jegyző pedig válaszában elárulta, hogy

az 1,4 milliárd forintból zajló felújítás 300 vendégmunkás elhelyezését fogja szolgálni a városban.

Tehát most már biztos, hogy Kecskemét újabb munkásszállót épít, ami a munkaerőhiány tekintetében nyilvánvalóan azokat a külföldről érkező vendégmunkásokat szolgálhatja, akik a jövőben Kecskemétre és környékére érkezhetnek.

A jegyzői választ az Alfahír is megszerezte, ebben szó szerint az szerepel, hogy

“az ’A’ épület felújításával 300 fő elhelyezésére alkalmas, a helyi munkavállalók korszerű lakhatási feltételeinek kialakítása történhet meg a szükséges infrastruktúra kiépítésével, közművesítéssel, területrendezéssel együtt.”

A válaszból kiderült az is, hogy Kecskeméten eddig három használatba vehető munkásszálló üzemelt: a Pension-ban 29 fő, a Repülőkórház nővérszállójában 52 fő, a Külső-Szegedi úti szállóban pedig 46 főnek juthatott hely.

Ez azt jelenti, hogy az eddigi 127 helyet 427-re bővítik, tehát közel négyszeresére.

A bevándorlók elszállásolására fordított összeg sem csekély: a több mint 1,4 milliárd forintból 600 milliót ad az állam, 509 milliót az önkormányzat, és még közel 300 millió forint az áfa.

Összköltség: bruttó 1.408.988.800 forint
Állami támogatás: 600.000.000 forint
Önkormányzati forrás: 509.440.000 forint
Maradék ÁFA: 299.548.800 forint

Az építkezés szerződés szerinti befejezése 2019 júniusáról szól, az adott épület pedig ahogy eddig is önkormányzati tulajdonban volt, továbbra is abban marad.

A támogatási szerződést Szemereyné Pataki Klaudia fideszes polgármester írta alá.

A kecsup.hu emlékeztetett, hogy a jobbikos Lejer Zoltán arra is választ várt közérdekű adatigénylésében, a már helyben élő vendégmunkások honnan érkeztek, mely cégek alkalmazzák őket és hány ideiglenes munkavállalói engedélyt adtak ki pontosan, de ezekre az önkormányzat nyilvántartott adatok hiányára hivatkozva nem adott választ.

Ami nincs a plakátokon

Az ország egyre több pontján találkozunk hasonló esetekkel. Mint arról korábban beszámoltunk, Tiszaújvárosban háromezer, nagyrészt török vendégmunkással vágnak bele egy állami MOL-beruházásba.

A bevándorlóknak teljes titokban konténervárost is építenek:

Az Orbán-kormányt egyre több kritika éri amiatt, hogy bevándorlásellenes kommunikációja élesen szemben áll azzal, hogy a valóságban keleti vendégmunkások tízezreit csábítják különböző kedvezmények kíséretében Magyarországra.

Ráadásul mint látható, a külföldiek elszállásolására milliárdos tételben folyik el a közpénz.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Harmati András

Friss