Az Európai Unióban Magyarországon a legalacsonyabb a bírák fizetése, GDP-arányosan Romániában és Bulgáriában is jobban megbecsülik őket – figyelmeztetett a Jobbik. Az ellenzéki párt szerint a bírói függetlenséget is sérti, hogy az Orbán-kormány az előzetes tervek ellenére ezúttal sem emelte a bírósági fizetéseket.
Gyüre Csaba, az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának jobbikos alelnöke keddi sajtótájékoztatóján arra kérte a kormányt, hogy 2020. január 1-jével hajtsanak végre legalább 30 százalékos béremelést a bírói ágazatban, ahogyan azt a jövő évi költségvetés eredetileg is tartalmazta. A bérfejlesztést végül egy módosítással kivették a törvényből, meglehet azért, mert a közigazgatási bíróságok –elhalasztott- felállítása érdekében került volna rá sor.
A jobbikos politikus szerint általános gyakorlat, hogy az ügyészi fizetéseket inkább megelőzik a bírói juttatások, ellenben Magyarországon ez a trend már megfordult, a bírói bérek reálértéke az évek során több mint 70 százalékkal csökkent. Gyüre szerint ez a gyakorlat a hazai demokrácia állapotával lehet összefüggésben, és a végrehajtói hatalom így akarhatja befolyásolni, maga alá gyűrni a bíróságokat.
A lemaradt bérekről az Országos Bírói Tanács tavaly decemberben közleményt adott ki, ebben úgy fogalmaztak,
„Az utolsó jelentős bérfejlesztés óta a hazai átlagkereset 115%-kal nőtt, azonban a bírói bérek csupán 36,58%-kal emelkedtek. A bíró bérek növekedése az inflációt sem követte, így az elmúlt időszakban összességében 73,66%-os reálbércsökkenés volt mérhető.”
Felhívták a figyelmet arra is, hogy a kezdőbírói alapilletmény egy főre jutó éves GDP értékéhez viszonyított aránya Magyarország esetében mindössze 1,14, míg Románia esetében 2,79, Bulgária esetében 2,38, Szlovákia esetében 2,25, Csehország esetében 1,82 és Lengyelország esetében 1,73.
A sajtótájékoztatón Gyüre Csaba ismertette a Jobbik elképzelését is a bérrendezésről: az ellenzéki párt a juttatások rendszerét sávosan, de a mindenkori nemzetgazdasági átlagkeresethez kötné, így a bírói fizetés nem függene az évenkénti kormányzati döntésektől, és együtt tudna növekedni a gazdaság más szereplőiével.
Gyüre Csaba azt mondta, szerintük a kormányzatot nem szabad zsarolóhelyzetbe hozni, mert a bírók nem félhetnek attól, hogy egy, a kormánynak esetleg nem szimpatikus döntésük nyomán újabb évekkel csúszik a bérfejlesztésük.