Kicsiben, és minden valószínűség szerint kevésbé veszélyesen, de a hazudozás, titkolózás és fokozatos lebukás tekintetében lépésről lépésre megismétlődni látszik Csernobil – derül ki a G7 cikkéből.
Ahogyan arról az Alfahír is beszámolt, augusztus 8-án, Északnyugat-Oroszországban, Szeverodvinszk várostól mintegy 40 kilométerre történt egy rejtélyes detonáció, aminek következtében hét ember vesztette életét, megemelkedett a sugárzási szint, és egy orosz települést ki kellett telepíteni.
Ami ezt követően történt, az lépésről lépésre megegyezik azzal, ahogyan a szovjet hatóságok viselkedtek a csernobili katasztrófa után.
- Az orosz védelmi minisztérium csípőből letagadja, hogy bármilyen radioaktív szennyezés történt.
- Nem sokkal később a Roszatom beismeri, hogy szakemberei a robbanás előtt "rakéta részét képező radioizotóp energiaforrással kapcsolatos tevékenységet folytattak"
- Kedden az az orosz hidrometeorológiai szolgálat hírül adja, hogy radioakítv gázfelhő került a légkörbe, s ez 4-16 szorosára növelte a gammasugárzást. Azért gyorsan hozzátették azt is, hogy Szeverodvinszkben a háttérsugárzás már normális.
- Skandináv nukleáris szakemberek megállapítják, hogy valószínűleg jóval nagyobb a baj, mint amit az oroszok beismernek.
A csernobili radioaktív felhőt a svédek azonosították be, ezúttal pedig egy norvég tudós, Nils Bohmer, az ország bezárt kutatóreaktorainak biztonságos leszerelését felügyelő ügynökség kutatás-fejlesztési vezetője tenyerelt bele a lecsóba. A szakember szerint ugyanis a légkörbe került izotópok összetétele (amelyről egyébként maguk az oroszok számoltak be), egyértelműen arra utal, hogy
A reaktor minden bizonnyal sokkal kisebb, mint a csernobili, vagy a fukusimai volt, ám a baleset így is lényegesen veszélyesebb következményekkel járhat, mint ha a hivatalos verzió lenne igaz.