Így tehermentesítené az állandósult dugóktól a fővárost Vitézy

Vitézy Dávid és Fürjes Balázs
Vitézy Dávid és Fürjes Balázs
Fotó: MTI

A Budapest Fejlesztési Központ frissen kinevezett vezérigazgatója, Vitézy Dávid hosszú Facebook posztban ismertette terveit. Mint írja:

"A Budapest Fejlesztési Központ számos feladatot és világos felhatalmazást kap, a város fenntartható fejlődését szem előtt tartva tudja majd összehangolni és részleteiben előkészíteni az állami fejlesztéseket Budapesten és agglomerációjában, a legjobb európai példákból tanulva, sőt, lehetőleg példát is mutatva"

Vitézy szerint a központ eddig hiányzó láncszemként egységben fogja kezelni a településhatárokat átlépő, fővárosi érintettségű fejlesztéseket, szolgáltatásokat. Az állam többek között a vasút révén az egyik legnagyobb telektulajdonos Budapesten, a közlekedésben pedig a hévek, a MÁV és a Volánbusz kapcsán stratégiai a szerepe. Az agglomerációs közlekedés és a budapesti tömegközlekedés együttműködése óriási lehetőségeket rejt. A BFK nem a Fővárossal vagy a BKK-val párhuzamos feladatokat lát el, hanem a 2018-ban a Fürjes Balázs vezetésével létrejött önálló Budapest fejlesztési államtitkárság nyomán elindult budapesti állami fejlesztéseknek ad még hatékonyabb szervezeti keretet.

Emlékeztetett: A XXI. század kihívásai, a klímaváltozás, az agglomeráció és Budapest viszonya, az 1970-es évek autóközpontú várostervezésének fenntarthatatlansága, az elszabadult lakásárak, a hiányzó zöldfelületek miatt a szakemberek körében régóta rendszeresen felmerülő igény, hogy az állam hangolja össze jobban a lépéseit és fejlessze világos vízió, jövőbe mutató stratégia mentén Budapestet. A közlekedésfejlesztés, a vasúti beruházások terén én magam is megfogalmaztam korábban ilyen kritikát. A BFK létrejötte erre ad most választ.

Konkrét tervek készültek

Vitézy kitért a tervekre is. Mint írja, előkészítés alatt áll a Déli Városkapu, az új Diákváros, a csepeli új nagy közpark, a H6-os és H7-es hév-vonalak Kálvin térig való meghosszabbítása vagy épp az új déli Duna-híd.

Mellettük részletesen írt a jövőbeni terveiről is:

"A Fővárossal együttműködésben közösen nekiláthatunk a Városliget teljes autómentesítésének, a Népliget megújításának, a belváros forgalomcsillapításának"

Hangsúlyozta a Liszt Ferenc Repülőtér vasúti kapcsolatának kiépítését, így "a közúti helyett a közösségi közlekedést téve a megközelítés fő módjává".

Vitézy álláspontja szerint a kötöttpályás és közösségi közlekedésre kell építeni. Emlékeztetett: ma a budapesti dugókat adó forgalom jelentős része az elővárosokból érkezik, tehát az elővárosi tömegközlekedés fejlesztése tehát nemcsak az agglomerációból ingázók, hanem a budapestiek számára is elemi érdek. 

"Nincs annál fenntarthatóbb, zöldebb, a klímavédelmet jobban támogató és versenyképesebb tömegközlekedési rendszer, mint ami a vasútra, a hévekre, a kötöttpályás közlekedésre épül. 2020-ban talán ezt már nem is kell már külön magyarázni, az autóforgalom összefüggése a klímaváltozással, a levegőminőséggel, az egészségünkkel egyre szélesebb körben ismert."

Szerinte a vasútfejlesztésekkel - mint ahogy azt az Esztergom-Budapest vonal is bizonyította - meg is duplázható a vonattal ingázók száma,

"ezzel autók tízezreitől és az általuk okozott szennyezéstől szabadíthatjuk meg a fővárost".

Hozzátette: a vasútfejlesztés révén a sokszor már évtizedek óta vágányokkal feleslegesen elfoglalt területek fejlesztésével Budapest értékes új közterületekkel, zöldfelületekkel gazdagodhat.

Vitézy szerint ezért fejleszteni kell a fejpályaudvarokat, elő kell készíteni egy a Dunán átívelő új vasúti összeköttetést, fejleszteni kell a Körvasutat és új vasúti megállókat kell építeni, illetve a már említett repülőtéri kapcsolat mellett a HÉV-vonalak felújítását és a szerelvények lecserélését, a csepeli, ráckevei és szentendrei HÉV-ek összekötését.

"Ezek mind a Budapest Fejlesztési Központ feladatát képezik majd, együttműködve az érintett minisztériumokkal, a MÁV-val, a MÁV-HÉV-vel, a Volánbusszal, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztővel, a Fővárosi Önkormányzattal és a BKK-val, illetve a további érintett önkormányzatokkal. Nem kis feladat és tudjuk jól: ekkora közlekedési beruházásoknál a döntés és a megvalósulás között sok idő, néha még akár 7-10 év is eltelhet"