Két nappal ezelőtt megjelent az Alfahíren egy „Ungár Péter bemutatta, hogy miért nem érdemes komolyan venni a kormánysajtót” című cikk. Ez arról szól, hogy az LMP országgyűlési képviselője egy Válasz Online-on megjelent interjú alapján úgy sorolta a Jobbikot és a DK-t a határon túliak szavazati jogával kapcsolatban egy platformra, hogy arra valójában nem adott okot a Jakab Péter vezette párt. Ungár Péter levélben reagált a cikkben leírtakra, írását változtatás nélkül közöljük.
Tisztelt Főszerkesztő úr!
A minap írt egy cikket „Ungár Péter bemutatta, hogy miért nem érdemes komolyan venni a kormánysajtót” címmel. Ebben a cikkben az alapvető állítások azok voltak, hogy „a Jobbik elnöke egyáltalán nem beszélt a szavazati jog megvonásáról” és, hogy „az mindenképp problémás, ha egy országgyűlési képviselő kellő forráskritika nélkül kezel tényként egy olyan oldalon megírt hírt, amely már számtalan sajtópert bukott el a hazugságok miatt.”
A főszerkesztő úr írásával több súlyos problémám is van. Vegyük őket sorra, nézzük meg mit is mondott pontosan a Jobbik elnöke. A következő kérdésre: „arra tehát vevő lenne, hogy megvonják a ma vele járó szavazati jogot?”, a következőt válaszolta: „azt mondom, legitim vita tárgya lehet, hogyan szóljanak bele az itteni politikába úgy, hogy az mindenki számára megnyugtató legyen”. Magyarul, a szövegértelmezés alapvető szabályai szerint, legitim vitának tartja a Jobbik elnöke, hogy a jelenlegi állapottól, amelyben a határon túliaknak van szavazati joga eltérjen a majdani állapot, ami az tud lenni csak, hogy nincsen szavazati joga a határon túli magyaroknak a formál logika szabályai szerint. Mivel arra kérdésre, hogy hogyan szólnak bele az itteni politikába a határon túli magyarok az a válasz, hogy a szavazati jogon keresztül, ha legitim vita tárgya az, hogy ez megváltozzon, akkor annak a vitának, mivel feltételezhetően nem a kétszeres szavazati jogra gondolt elnök úr, a valószínű végkifejletje a szavazati jog elvétele lehet csak.
Lehet persze mondani, hogy olyan a szavazati jog technikáját érintő módosításokra gondolt Jakab Péter, mint az, hogy egyéni mandátumról szavazzanak a határon túli magyarok, amely amúgy az MSZP javaslata, de egyrészt ez nem magának a szavazati jognak a vitája, ez csupán annak a technikája, másrészt, pedig, ha ilyenre gondolt volna a Jobbik elnöke feltehetőleg elmondta volna. Nem csak nekem és a kormánymédiának lett ez az értelmezése, hanem az interjút készítő újságírónak is, hiszen ezt a címet adta az interjúnak: „Kapaszkodjanak: az új Jobbik-elnök szerint nem feltétlenül kell szavazati jog a határon túliaknak!”.
Elképzelhető, hogy nem Stumpf András és én (meg szinte mindenki, aki olvasta) értelmeztük félre Jakab Péter szavait, hanem vagy a Jobbik elnöke fogalmazott félreérthetően vagy azt állította, hogy el is lehetne venni a határon túli magyarok szavazati jogát.
Ha rosszul fogalmazott, javítsa ki és kérjen bocsánatot. Én aztán ezerszer beszéltem már butaságot, megesik ebben a szakmában, próbálok mindegyikért mindig bocsánatot kérni.
Ha viszont tényleg ez a Jobbik elnökének álláspontja, akkor engedtessék meg ezzel szemben kritika. Most van itt az ideje annak, hogy megvitassuk azt a 2022-es alapot, amelyen közösen kampányolni fogunk. Ennek része kell, hogy legyen mi a közös nemzetpolitikai minimumunk. Eddig feltételeztem, hogy a jogi nemzetegyesítés ellenzéken belüli védelme az LMP és a Jobbik közös ügye lesz. Most úgy tűnik tévedtem. Ha ez nem így van, az jó hír és együtt tudjuk védeni a trianoni békediktátum miatt más államokba került honfitársaink érdekeit és ettől én lennék a legboldogabb.
Tisztelettel,
Ungár Péter