Milliárdokat von el az egyetemektől a kormány

.

Levélben értesítette az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a nagyobb egyetemeket, hogy a koronavírus-járványra hivatkozva megnyirbálja a költségvetésüket. 

Miközben a héten a kormány lesöpörte a közbeszerzésekből meggazdagodó oligarchák megadóztatásáról szóló javaslatot, addig további forrásokat vonnak el az amúgy is ezer sebből vérző felsőoktatásból. A megszorítások miatt például az ELTE-n, különleges intézkedéseket léptettek életbe. 

Az ELTE kancellárja, Scheuer Gyula által április 20-án kiadott utasításának értelmében az egyetemen:

  • új közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető
  • határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt – belső erőforrás hiánya esetén – legfeljebb két hónap időtartamra lehet meghosszabbítani
  • határozott idejű jogviszony nem alakítható át határozatlan idejű jogviszonnyá
  • megbízási szerződés, hallgatói munkaszerződés, iskolaszövetkezeti vagy nyugdíjas szövetkezeti vállalkozási szerződés nem köthető
  • a kancellár arról is rendelkezett, hogy a hazai pályázati források felhasználásakor „kiemelt hangsúlyt és figyelmet kap, hogy a pályázatban használt infrastruktúra, emberi erőforrás, dologi és rezsi jellegű költség adó- és járulékterheivel együtt elszámolható legyen a pályázati támogatás összegében.” Ennek érdekében a dékánok jóváhagyási jogkört kapnak a pályázati témavezetők szakmai igényeinek teljesítése felett.

Az intézkedések egyértelmű oka az, hogy az ITM a Magyar Narancs megerősített információi szerint 860 millió forintot vont el az egyetemtől.

Hasonló megszorítás történt a Pécsi Tudományegyetemnél is, ahonnan a Szabad Pécs értesülései szerint 3,6 milliárd forintot vettek el a járványhelyzetre hivatkozva. 

Sipos Ferenc Norbert, a Jobbik IT oktatási szakértője szerint ebben a helyzetben pont nem az egyetemektől kellene forrásokat elvonni, az újbóli csökkentésnek pedig beláthatatlan következményei lehetnek a későbbiekben.

Leszögezte, hogy ilyen változást okozhat például az, hogy a végzős doktoranduszok idén esélyt sem kapnak arra, hogy munkát szerezzenek az egyetemeken, mert a létszámstop őket érinti első körben.

"A doktoranduszok között így is magas az elvándorlás mértéke, ez a döntés igazából csak elősegíti őket ennek a döntésnek a meghozatalában. Hiszen a magasan képzett fiatalokra a külföldi egyetemek is igényt tartanak, könnyen el fognak tudni más országokban helyezkedni. Ezzel pedig Magyarország és a magyar tudomány lesz szegényebb." 

Sipos Ferenc Norbert kiemelte, hogy a másik probléma az oktatók nyugdíjazása. Az új törvény értelmében nem lehet új oktatókat foglalkoztatni, a fiatal kutatók nem válthatják az idősebbeket, így arra kényszerítik az egyetemeket, hogy az idősebb, nyugdíjaskorú oktatókat maguknál tartsák, rosszabb esetben pedig nem sikerül ott tartani őket. Ezenkívül meg fog érződni az egyetemek mindennapjaiban ez a nagy forráselvonás.

A hallgatóknak juttatott ösztöndíjak, illetve más pályázati lehetőségek mind-mind veszélybe kerülhetnek ilyen nagymértékű forráselvonáskor.

Az intézkedés hátterére úgy reagált a Jobbik IT politikusa, hogy az elmúlt években jól látható az, hogy

"ennek a kormánynak az értelmiség, a tudás és maga a tudomány nem jelent semmit. Sokkal fontosabb számukra a látványsport, olyan grandiózus beruházások, mint a stadionok, kisvasutak vagy vadászkiállítások."