Nem szűnik Matolcsy György jegybankelnök kincstári optimizmusa annak ellenére sem, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter komoly visszaesésre számít. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) feje legutóbb három hete a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorának nyilatkozta azt, hogy a harmadik és negyedik negyedév „megfejeli” a második negyedévben kiesett teljesítményt. Matolcsy úgy vélte,
Magyarországon 2-3 százalékos növekedés lesz 2020-ban.
A pénzügyminiszter viszont nem sokkal korábban a Reutersnek nyilatkozva még a korábban becsült 3 százalékos visszaesésnél rosszabbat is elképzelhetőnek tartott.
Elemezzük a helyzetet, de a számok feltehetően rosszabbak lesznek
– mondta a brit hírügynökségnek.
A 2021-es büdzsét végül úgy tervezték meg, hogy idénre 3 százalékos visszaeséssel számoltak, azaz
Matolcsy a Növekedés blogon kedden közzétett gazdasági publicisztikájában a korábbi válságok tapasztalatait összefoglalva úgy véli, ma nincs rendszerszintű válság.
Az MNB-vezér szerint
beárazva a kormány és az MNB célzott eszközeit, már 2020-ra is egy szerényen bővülő magyar gazdaságot várhatunk.
A magyar monetáris politika feje azonban nem sokkal később odaszúrt a fiskális politikát irányító Varga Mihály pénzügyminiszternek is. Matolcsy azt írja, az előző, sikertelen válságkezelések legfontosabb tanulsága az, hogy
szigorúan tilos újabb külső eladósodás felé menni.
Kiemeli, semmilyen körülmények között sem szabad újabb nemzetközi, ezen belül uniós hitelfelvétellel kezelni a mai kihívásokat. Csakhogy – mint arra lapunk többször is felhívta a figyelmet –
Így hosszú idő után újra növekedett az államadósságon belül a devizaadósság aránya.
Nagyot ugrott a devizában fennálló államadósság, nő az árfolyamkockázat
Sikeresnek ítélte a mai devizakötvény-kibocsátást Varga Mihály pénzügyminiszter. Magyarország kedvező kamatozás és magas befektetői érdeklődés mellett összesen 2 milliárd euró értékben bocsátott ki 6 és 12 éves futamidejű államkötvényeket - jelentette be a tárcavezető a Portfolió tudósítása szerint. Mint arról tegnap beszámoltunk, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) 1 milliárdról 4 milliárd euróra emelte a devizakötvény-kibocsátási keretet.
Ez az újabb Varga–Matolcsy-konfliktus ugyancsak a pénzügyér győzelmével ért véget, az Index, valamint az Mfor oknyomozó cikkei szerint
akinek váratlan távozásáról lapunk is beszámolt. Az oknyomozó cikkek szerint Nagy Márton nem képviselte kellő eréllyel Matolcsy elképzeléseit, többször különvéleményt is megfogalmazott főnökével szemben,
Nem az első ütésváltás
Matolcsy MNB-vezér nem először száll bele páros lábban Varga pénzügyérbe. Tavaly szeptemberben ugyancsak a Növekedésen Matolcsy egyenesen ezt írta:
Miért is ne lehetne kétségbe vonni egy pénzügyminiszter szavait, ha ellentmondanak a nemzet vágyainak és a hivatalban lévő kormány terveinek?
Akkor Varga Mihály az árfolyamcélt hiányolta a jegybank monetáris politikájából. Mint a pénzügyminiszter fogalmazott,
a befektetők számára komoly aggodalom, ha nem stabil a deviza és a munkavállalók bérnövekedése is elveszik, ha leértékelődik a forint. Válaszában Matolcsy kerek perec ezt kérdezte:
Ugye nem kezdeményezi az árfolyam rögzítését? Nem hiszi, hogy a forint árfolyamát mozgató török, dél-afrikai, argentin és egyéb eseményeket irányítani tudja? Ugye nem gondolja, hogy a forintot támadókat egy dicsérő oklevéllel megfékezheti?
Az ország két legfontosabb gazdaságpolitikusának nyilvános csörtéjét itt olvashatja vissza:
Komoly feszültség Orbán közvetlen környezetében
Elég ritka az olyan eset, amikor nyilvánossá válnak a Fideszen belüli érdekellentétek, hatalmi acsarkodások. Ha meg is történik, általában nevük elhallgatását kérő informátorok értesítik az ellenzéki médiát. Ami most történt, arra viszont gyakorlatilag a G-nap óta nem volt példa: Orbán Viktor két közvetlen munkatársa, egyben legfontosabb gazdaságpolitikusa a nagy nyilvánosság előtt kritizálta egymást.