Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn arra szólította fel Örményországot, hogy azonnal hagyja el a "megszállt azeri területeket", a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah régiót, ahol vasárnap óta nehézfegyverek bevetésével folynak a harcok az azeri és az örmény erők között.
Erdogan egy isztambuli konferencián felszólalva úgy vélte, hogy Jereván ezen lépésével a térség újból békére találna.
A harcok beszüntetésére szólítanak fel a világ vezetői
Az örmény-azeri összecsapások beszüntetésére szólítottak fel vasárnap a világ vezetői, kivéve Recep Tayyip Erdogan török elnököt, aki országa támogatásáról biztosította Azerbajdzsánt. A vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah régióban vasárnap kirobbant összecsapások újra felszították az aggodalmat a Dél-Kaukázus instabilitása miatt, mivel a térségen keresztül húzódik a világpiacra kőolajat és földgázt szállító csővezetékek egyik tranzit útvonala.
A török államfő közölte: országa "továbbra is minden lehetőségével és teljes szívével kiáll a baráti és testvéri Azerbajdzsán mellett". Majd aláhúzta, hogy immár eljött az ideje véget vetni annak a válságnak, amely Hegyi-Karabah örmény megszállásával kezdődött.
Röviddel Erdogan előtt Hulusi Akar, a török védelmi tárca vezetője a minisztérium ankarai épületében arra is felszólította Örményországot, hogy azonnal állítsa le támadásait, valamint küldje vissza a "külföldről hozott zsoldosokat és terroristákat".
Putyin és Erdogan sem akar háborút az azeri-örmény konfliktus miatt
Megvitatta az örmény-azeri határ mentén kialakult helyzetet Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök és egyetértett abban, hogy nincs alternatívája a hegyi-karabahi konfliktus békés rendezésének - közölte a Kreml sajtószolgálata a két vezető hétfői telefonbeszélgetéséről. A török kezdeményezésre létrejött telefonos kapcsolatfelvételről beszámolva az orosz elnöki hivatal közölte: Putyin hangsúlyozta az olyan lépések megengedhetetlenségét, amelyek a feszültség növekedéséhez vezethetnek.
Azerbajdzsánnak és Örményországnak, a két egymással szomszédos korábbi szovjetköztársaságnak régóta területi vitája van egymással: a túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah a Szovjetunió megszűnésekor, 1991-ben kinyilvánította függetlenségét, és elszakadt Azerbajdzsántól. Baku fegyverrel lépett fel a szakadárok ellen, és bár a felek 1994-ben fegyverszünetet kötöttek, gyakran fegyveres konfliktusba keverednek egymással.
A harcok vasárnap robbantak ki ismét, és hétfőn is folytatódnak. A jereváni és a hegyi-karabahi hatóságok már vasárnap rendkívüli állapotot hirdettek és teljes katonai mozgósítást rendeltek el az országban. Ilham Alijev azeri elnök hétfőn reggel részleges mozgósítást rendelt el a helyzet súlyosbodása miatt. Az elnöki rendelet értelmében behívják katonai szolgálatra a hadköteleseket.
(MTI)