Nem örül az amerikai külügy a kínai távközlési óriás magyarországi terjeszkedésének

Szijjártó
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a Huawei Technologies 15 éves magyarországi jelenlétének és európai fennállásának 20. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a II. kerületi Haris Parkban 2020. október 20-án.
MTI/Mónus Márton

Az Index kérte ki az amerikai külügy véleményét a Huawei múlt hét kedden megnyitott, budapesti K+F központjáról. A lap szerint Washington egyáltalán nem boldog a beruházás miatt.

Ahogyan arra Cornstein nagykövet is felhívta a figyelmet: fontos tisztában lennünk azzal, hogy kivel kötünk üzletet. Márpedig a magyarok pontosan tudják, milyen kapcsolatokat keresnek a kommunista diktatúrák

– reagált az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége.

A világban egyre több ország ismeri fel, hogy a Kínai Népköztársaságban alapított vállalatokat kötelezik arra, hogy együttműködjenek a biztonsági szolgálatokkal. Ezek az országok lépéseket tesznek állampolgáraik, nemzetbiztonságuk megvédéséért

- folytatják a válaszban.

Hozzátették, hogy jelenleg 25 uniós, illetve NATO-tagállam csatlakozott a Clean Network programhoz, ennek az a célja, hogy megvédjék az állampolgárokat és vállalatokat az olyan „rosszindulatú szereplők agresszív támadásaitól, mint a Kínai Kommunista Párt”. Ennek Magyarország még nem része.

Mit mond a Huawei?

Az Index reagáltatta a vádakra a kínai céget is, a magyarországi leányvállalat szerint a kritikák köszönőviszonyban sincsenek a valósággal.

Ez egyszerűen nem igaz. A Huawei egy hálózati eszközbeszállító, amelynek nincs tulajdonában a hálózat, ahogyan nem is működteti azt. Ebből következik, hogy nem kezeljük a hálózatokon áramló adatokat sem

– írta a távközlési cég.