Bíróság: még közéleti szereplők esetén sem védi a jog az öncélú gyalázkodást

Bíróság: még közéleti szereplők esetén sem védi a jog az öncélú gyalázkodást

Sajtótörténelmi jelentőségű pert nyert a Fidesz-közeli Magyar Nemzet ellen Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke. A politikus Facebook-oldalán adott hírt az elsőfokú ítéletről, mely annak kapcsán született, hogy a magát jobboldali, keresztény, polgári stb. jelzőkkel teleaggató kiadvány egy nevét nem vállaló szerzője (Zummer Fülöp álnéven) a politikusnőt A Szabó Tímea nevű organizmus tudományos jellemzése cím alatt biológiai fegyvernek minősülő kullancsként ábrázolta.

A Fővárosi Törvényszék első fokon kimondta, hogy a Magyar Nemzet, pontosabban az azt tulajdonló Mediaworks Hungary megsértette Szabó emberi méltóságát és a jó hírnévhez való jogát. Szabó kiemeli, a bíróság – tudomásom szerint most első ízben –

kötelezte az újságot az online cikk végleges eltávolítására.

Szakértők szerint

hasonló ítélet korábban még nem született,

ez is mutatva a jogsértés súlyosságát. Végül 1,3 millió forint kártérítés megfizetésére kötelezték a fideszes újságot.

Az Index az ítéletből kiemeli,

az ilyen öncélú, az emberi minőséget támadó, gyalázkodó kijelentések kívül esnek a közéleti vita jogilag védett körén.

Az Alkotmánybíróság még 1994-ben mondta ki,

a közszereplést vállaló személyeknek vállalni kell azt is, hogy mind a sajtó, mind pedig a szélesebb közvélemény figyelemmel kíséri minden szavukat és cselekedetüket, így nagyobb türelmet kell tanúsítaniuk a kritikai megnyilvánulásokkal szemben.

Ám a „közszereplést vállaló személy” fogalma nincs rögzítve, ez nem vonatkoztatható egy egzakt csoportra. A bírói gyakorlat szerint

közéleti szereplő az, aki tevékenységével befolyásolja a szűk vagy tágabb értelemben vett társadalmi életet, a helyi vagy országos viszonyok alakulását.

Ez azt jelenti, helyzetalapú értelmezés kérdése, hogy

  • az adott személy közszereplést végez-e, illetve
  • közérdeklődésre számot tartó eseményről van-e szó.

Így tehát közéleti szereplésnek minősülhet például, ha valaki szórólapot oszt egy kampányolás során, de szinte biztosan nem közéleti szereplés, ha – akár vezető – politikus ül a WC-n.

A bíróság mostani ítélete viszont azt mondja ki,

a közéleti szereplés sem kritizálható kontrollálatlanul,

az öncélú gyalázkodás nem fér bele a sajtószabadság adta keretek közé.