Mi lesz most azokkal a diákokkal, akik a házi karantén miatt lemaradtak az írásbeli érettségiről?

érettségi
Diákok a történelem írásbeli érettségi vizsgán a Nagykanizsai Zsigmondy Vilmos Szakképző Iskolában 2021. május 5-én. Történelemből középszinten 66 ezer, emelt szinten mintegy 8 ezer diák érettségizik.
MTI/Varga György

Több szempontból is rendhagyónak tekinthető a május 3-án kezdetét vett érettségi időszak. A koronavírus-járvány miatt a szóbeli vizsgák az idei évben is elmaradnak, ráadásul a kormány világosan leírta az érettségi rendeletben, hogy a visszalépők mellett az önhibájukból "távol maradók" is csak 2021 októberében vizsgázhatnak. Ezzel alapvetően nem is lenne probléma, csakhogy a kormányzat látószögéből kiestek azok a diákok, akik önhibájukon kívül kapták el a koronavírust és emiatt házi karanténba kényszerültek. Ők a korábbi információk szerint legközelebb szintén idén ősszel vizsgázhattak volna.

Az érettségi körüli fejetlenséget jól mutatja a csütörtöki kormányinfón elhangzottak, melyen Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter már azt mondta az Index kérdésére válaszolva, hogy először összesíteni fogják, mennyien nem írták meg az idei érettségit, és ha megvannak a végleges adatok, akkor fog a kérdéssel foglalkozni és dönteni az operatív törzs. A miniszter útravalóként az érettségiző diákoknak azt tanácsolta, hogy

aki teheti írja meg az érettségit.

De a helyzet megoldása nem ilyen egyszerű. Sipos Ferenc Norbert, az Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom (ADOM) elnökségi tagja az Alfahírnek elmondta, meglepő, hogy a jelenlegi helyzettel nem számolt előre a kormány. Emlékeztetett rá, hogy korábban, ha valaki lebetegedett és emiatt nem tudott részt venni a vizsgákon, akkor az adott diáknak a szóbelin kellett plusz egy tételt elmondania, ezzel kompenzálva a kimaradását, és bár hivatalosan szóbeli érettségit most nem tartanak, a valóságban ez mégsem így van.

Lesznek ugyanis feleletek az emelt nyelvi érettségin, vagy abban az esetben, ha valaki például matematikából nem éri el az elégségeshez szükséges 24 pontot. Utóbbi esetében szóban javíthat még az eredményen - tette hozzá Sipos, aki úgy látja azzal, hogy utólag gondolt bele mindebbe a kormányzat, amivel kétségek között tartanak diákokat, nem éppen egy felelős vezetésről tesznek tanúbizonyságot.

Sajnos nekünk ezzel kapcsolatban már van tapasztalatunk. Tavaly is ugyanerre figyelmeztettünk, pedig az akkori járványügyi helyzet még sokkal kedvezőbb volt. Akkor azt mondtuk, azoknak az érettségizőknek, akik nem mennek el vizsgázni, kellene egy pótidőpontról gondoskodni, úgy, hogy még a továbbtanulásról ne csússzanak le.

Ezt már Nagy Erzsébet, a PDSZ pécsi ügyvivője nyilatkozta lapunknak az írásbelikről lemaradt diákok kálváriája kapcsán. Bár ezzel a javaslattal a minisztérium egy ideig foglalkozott, végül döntést nem hoztak az ügyben, így az akkori érettségizők csak ősszel tudták pótolni a hiányt. Nagy tudomása szerint tavaly több mint kétezer fiatalt érintett a szituáció, ez a szám a jelenlegi érettséginél is hasonló lehet majd.

Most annyiban kedvezőbb lenne a helyzet, hogy a jogszabály lehetővé teszi a későbbi szemeszter kezdetét. Van egy időszakasz, amibe egy pótérettségi betervezhető lenne. Ezt a PDSZ régóta kéri

- tette hozzá, majd az ügyvivő kitért rá, hogy pontos adatokat kellene látniuk a járványhelyzetet illetően, de mivel Magyarországon tömeges tesztelés nincs, valós képet sem kaphatunk a hazai pandémiáról. Az is elég lehetne, ha megnézné a kormány, hányan nem érettségiztek, illetve hányan érettségiznének, ugyanis ebből a számból leszűrhető lenne, milyen mértékű szervezésre van szükség. Egy példával élve, ha ez a számadat alacsony, akkor a diákok szétültetése a teremben, a biztonsági előírások betartásával, egy rosszabb helyzetben is megvalósulhatna - mutatta be.

Totálisan elkésett a kormány. Ezt már ősszel ki kellett volna találnia, hiszen már akkor lehetett tudni az újabb hullám bekövetkeztéről. Számos olyan adat volt eddig is, amiből lehetett arra számítani, hogy többféle variációt kell majd kidolgozni az érettségiket illetően. 

Bizonyos diákok esetében - akik nem szeretnének továbbtanulni - megoldás lehetett volna az is, ha az érdemjegyeiket, osztályzataikat számítják be, amit számos országban megtettek - emlékeztetett rá.