Szijjártóra várhat a lipótmezei egészségügyi dolgozók kilakoltatása, már ha akarja

költözés, kilakoltatás
pexels.com

A Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz került az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) szolgálati lakásaiban élő volt dolgozók és családjaik kilakoltatási ügye – értesült az Alfahír.

Mint arról korábban beszámoltunk, olyan családokkal szemben indult kilakoltatási per, akik az egykori lipótmezei elmegyógyintézet területén kaptak szolgálati lakást, tekintettel arra, hogy a család egy vagy akár több tagja is az intézetben vállalt egészségügyi szolgálatot.

A családok bár alapvetően szolgálati lakásokat kaptak, ezek több évtizedes bérleti jogát az OPNI 2007-es bezárásakor mégsem mondták fel, így a lakók tovább fizették a bérleti díjakat és élték addig megszokott életüket függetlenül attól, hogy maga az intézmény már bezárt. A személyzet érintett része vagy más kórházakban kezdett dolgozni, vagy idő közben nyugdíjba vonult.

Az egyik érintett épület a volt OPNI területén
Google Street View

A helyzet akkor változott meg, amikor a magyar kormány úgy döntött, az értékes műemlék-épületegyüttest egy elit bentlakásos iskolának alakítja át, és annak részeként nem csupán a komplexumra tart újbóli igényt, hanem a hatalmas ingatlan félreeső, szélső pontjain található lakóépületeket is ki akarja üríteni. A kiköltözésre harminc napot adtak a lakóknak, aminek senki nem tett eleget, ezért a magyar állam pert indított velük szemben.

Míg a perek zajlottak, a leendő elitiskola létrehozása érdekében az Országgyűlés tavaly novemberben törvényt hozott a Közép-európai Oktatási Alapítványról és a Közép-európai Oktatási Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról (T/13660), tehát előkészítette az iskola gazdasági hátterét.

Szijjártóék nem szóltak, hogy már az övék

A lapunk birtokába jutott bírósági iratok alapján a vagyonkezelői jogokat eddig birtokló, és az ügyben a magyar állam képviseletében felperesként működő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nemrég jelezte a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságnak, hogy a Közép-európai Oktatási Alapítványról szóló törvény értelmében az érintett terület tulajdonosi joggyakorlói joga valójában már 2020. december 19-én a külgazdasági ügyekért felelős miniszterre szállt át, csak – mint a dokumentumból sejthető – erről nem tájékoztatták őket.

Ez azt jelenti – áll a bíróságnak küldött iratban -, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. már nem tekinti magát az ügyben érintettnek, mi több, megfogalmazásuk szerint a tavalyi átszállás óta az MNV Zrt. csak „álképviselő az ügyben, akinek a tárgyi ügyben jelenleg már nincsen képviseleti joga”.

OPNI

Ebből kifolyólag a per nem folytatható a jelenlegi formájában, az MNV Zrt. ezért egyeztetést kezdett a Külgazdasági és Külügyminisztériummal arról, hogy ők, mint jogutódok egyáltalán perbe kívánnak-e lépni, ez ugyanis nem automatikus.

A Vagyonkezelő szerint a KKM-nek perbe kellene lépnie, de ez ugye már nem rajtuk múlik. Mindenesetre az biztos, hogy míg a régi és a lehetséges új felperes megvitatják a részleteket, az eljárás szüneteltetését kérték, amit az alperesek elfogadtak.

Utóbbiról maga Szepesházi Péter egykori bíró beszélt az Alfahírnek, aki ügyvédként több alperest is képvisel a kilakoltatási ügyben. Kérdésünkre megerősítette, hogy legfeljebb négy hónapos szünet következhet az ügyben, és ha ez időn belül a KKM nem lép be a perbe, akkor az magától megszűnik.

Szepesházi Péter arra számít, hogy erre nem kerül sor és a KKM néhány nappal a határidő lejárta előtt folytatni fogja a pert, ugyanakkor az sem kizárható, hogy egyelőre hagyják megszűnni az eljárást, aminek így „nem ítélt” formában nem lenne sem győztese, sem vesztese, és bármikor újraindítható maradna - mutatott rá a jogász.

Az egykori OPNI 1868-ban épült, páratlan szépségű műemlékegyüttese az intézmény bezárása óta az enyészeté, az épületek újrahasznosítása vélhetően az utolsó esély lehet arra, hogy elkerülhető legyen a teljes bontás. Ez azonban független a 40 hektáros területen található néhány lakóépülettől, amiben az egykori dolgozók és családjaik élnek, ezek az ingatlanok ugyanis a terület szélén, külön utcai bejárattal bírnak, így aligha jelenthetnek akadályt a beruházásoknak, szóljanak elitiskoláról, vagy bármi másról.