Magyarország elvesztette a jogállamisági eljárás megindításával kapcsolatos pert

Magyarország elvesztette a jogállamisági eljárás megindításával kapcsolatos pert

Elutasította az Európai Bíróság Magyarország arra vonatkozó keresetét, melyet még 2018-ban adott be a Sargentini-jelentés megszavazása ügyében - írja a csütörtök délelőtt kiadott ítéletre hivatkozva a Telex

A Bíróság elutasítja Magyarország azon keresetét, amelyet az Unió alapértékei e tagállam általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására irányuló eljárást megindító parlamenti állásfoglalással szemben terjesztett elő 

- áll az ítéletről szóló sajtóközleményben, azaz ennek értelmében az Európai Parlament (EP) jogosan hagyta figyelmen kívül a Sargentini-jelentés elfogadásakor leadott szavazatok számlálása során a tartózkodásokat.

A kormány azonban másképp látja a mai ítéletet: Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook-posztjában arról ír, hogy ez szerinte "teljes mértékben elfogadhatatlan és megdöbbentő", bár "nem voltak illúzióik". Úgy látják, ha a tartózkodásokat figyelembe vették volna a támogató szavazatok arányának meghatározásakor, akkor nem lett volna meg a szükséges kétharmados többség a "politikailag elfogult jelentés" elfogadásához. A kormány a most született ítélet ellenkezőjét szerette volna elérni.

Mint ismert, 2018. szeptember 12-én fogadta el az EP a Sargentini-jelentést: 693 európai parlamenti képviselőből 448 támogatta a Sargentini-jelentést, 197-en szavaztak ellene, míg 48-an tartózkodtak. Ezzel elindult a 7-es cikk szerinti eljárás Magyarországgal szemben, az uniós alapértékek rendszerszintű veszélynek való kitettsége okán.

Az EP szerint az eljárási szabályok alapján a tartózkodók szavazatát nem kell figyelembe venni, kivéve azokban az esetekben, amelyeknél az alapszerződések különleges többséget írnak elő, ám a 7-es cikk szerinti eljárás nem ide tartozik.

Korábban a luxemburgi testület főtanácsnoka, Michal Bobek azt javasolta az Európai Unió Bíróságának, hogy megalapozatlanként utasítsa el Magyarország keresetét. Bobek a tavaly decemberi állásfoglalásában arról írt, hogy nyelvi szempontból a "tartózkodás" és a "leadott szavazat" fogalma kölcsönösen kizárja egymást. Ugyanakkor a főtanácsnok szerint az EP-képviselőket másfél nappal a szavazás előtt megfelelően tájékoztatták arról, hogy a tartózkodásokat nem fogják leadott szavazatokként figyelembe venni. 

Ennek megfelelően előre tudhatták a képviselők, hogy a tartózkodásokat nem fogják számolni, csak a pozitív vagy a negatív szavazatokat.