Rabszolgatörvény: több tízezer forintot követelnek az autóipari multik a dolgozóiktól

Rabszolgatörvény: több tízezer forintot követelnek az autóipari multik a dolgozóiktól

Újabb döbbenetes hatása mutatkozott meg az úgynevezett rabszolgatörvénynek. 

Törvénytelenségre készül több tucat autóipari, gépipari és elektronikai cég a munkaidőkeretek kifutása kapcsán, ugyanis rengeteg munkaórát nem tudtak a munkavállalóikkal ledolgoztatni az elmúlt másfél évben a koronavírusjárvány korlátozásai, majd az egyre súlyosbodó alkatrészhiány miatti gyárleállások következtében. Ezeket a mínusz órákat pedig most ki akarják fizettetni a munkavállalókkal a 2018-as rabszolgatörvényre hivatkozva - erről beszélt a Népszavának László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Az érdekvédő figyelmeztetett:

a dolgozók többségén legalább 80-100 ezer forintot akarnak behajtani, de van, akitől 600-800 ezer forintot is követelhetnek; a probléma több mint 10 ezer munkavállalót érint. 

A pandémia okozta gazdasági válságot úgy akarta áthidalni a kormányzat, hogy engedélyezte a munkaadóknak a munkaidőkeret egyeztetés nélküli meghosszabbítását, azonban a többletórákat nem sikerült ledolgoztatni a meghosszabbított időszakban sem, ugyanakkor a túlóradíjat a szabályoknak megfelelően kifizették. 

Így előállhatott az a helyzet, hogy sok munkavállalónak legalább 16 órája van mínuszban, de van, akinek 350 is. Utóbbi kéthavi munkaidőnek felel meg. Van, ahol azzal próbálkoznak, hogy ezeket a mínuszokat tovább görgessék a következő munkaidőkeretbe. Számos vidéki autóipari fellegvárban viszont azt állítják a dolgozóknak, hogy pénzzel tartoznak a vállalatnak - írta a Népszava Két cégnél „nagylelkűen” azt is felajánlották a munkavállalóknak, hogy hathavi részletben kamatmentesen törleszthetik a tartozásukat – magyarázta a Vasas alelnöke.

László Zoltán szerint azonban mindkét lépés törvénytelen.

Ellenzék: Hatalmas sallert kapott Orbán Viktor az Alkotmánybíróságtól a rabszolgatörvény miatt

Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a rabszolgatörvény több pontban is alkotmánysértő - mondta Szabó Tímea az ellenzék közös sajtótájékoztatóján. A Párbeszéd országgyűlési képviselője jelezte, nem azt tartja Alkotmánybíróság sértőnek ami a 2018 végén elfogadott rabszolgatörvényben van hanem, hogy a jogszabályban nincsenek benne a megfelelő garanciák, amit a munkavállalók alapvető jogait biztosítja.

A munkaidőkeret végén el kell számolni, a többletórákat ki kell fizetni, a mínusz órákat pedig a cégnek le kell nulláznia. Ha nem tudja ezeket ledolgoztatni, el kell könyvelnie saját veszteségeként – a szakszervezeti vezető szerint ez áll a törvényben.

Mi is az a rabszolgatörvény? Aki válaszol: Szijjártó Péter

"A Magyarországon beruházó észak-rajna-vesztfáliai cégek egyértelműen kedvezően fogadták a magyar kormány azon törvénymódosító javaslatait, amelyek tovább növelik az ország versenyképességét, és a korábban kihívásként emlegetett munkaerőpiaci helyzeten javítanak."

A külügyminiszter 2018 novemberében így nyilatkozott Düsseldorfban a rabszolgatörvény megalkotásának hátteréről. 

Szijjártó Péter akkor azt is elmondta, hogy a magyarországi vállalatok már régóta kérték, hogy „biztosítsák nekik: megnövekedett beruházásaikhoz a szükséges munkaerő rendelkezésre fog állni",