Hidegháború - Különböző álhírekkel támadja a nyugatot Oroszország

Fake news, álhír, propaganda, média
Illusztráció
Pixabay
  • „Az Egyesült Államok vegyifegyver-támadásokat fontolgat a kelet-európai országban."
  • „A NATO arra készül, hogy megtámadja Oroszországot a közelgő téli olimpia idején."

Ilyen és ehhez hasonló álhírekkel fokozza dezinformációs stratégiáját az orosz propagandagépezet - írja a Politico nemzetközi lap.

Az elmúlt napokban a kampány – amely Moszkva által támogatott csatornákon, például a közszolgálati RT-n, illetve más belföldi állami tulajdonú műsorszolgáltatókon és hamis közösségi médiafiókokon keresztül terjedt el több nyugati nyelven – egybeesik az ukrán határ mentén zajló nagyszabású katonai csapatösszevonásokkal és a Kijev támogatására szolgáló nyugati katonai segélyek növelésével.

Szakértők szerint az álhírek célja az, hogy erősítse a nyugati országok megosztottságát az Ukrajna támogatása miatt. Másfelől, ellensúlyozza a NATO Moszkvával szembeni követeléseit; és elfogadható indokot keltsen a lehetséges atrocitásokkal kapcsolatban, beleértve a vegyi fegyverek esetleges használatát is.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma közzétett egy tájékoztatót, amelyben a Kreml online térben terjedő hazugságait próbálta megmagyarázni, ugyanakkor bírálta Moszkvát az "álhírek keltése" miatt. Mindeközben Oroszország azt állítja magáról, hogy egyre kevesebben bírálják őket az ukrán konfliktusban, sőt nem Washington vagy Brüsszel, hanem Moszkva szorgalmazza a békés megoldást.

Európa kész szankciókat alkalmazni Oroszország ellen, de egyelőre szeretné békés módon rendezni az ukrán kérdést

Emmanuel Macron francia elnök pénteken telefonon beszél Vlagyimir Putyin orosz elnökkel - közölte kedden a francia elnök, majd megígérte, hogy „soha nem adja fel az Oroszországgal folytatott párbeszédet". A Politico szerint Macron Berlinben felszólalt Olaf Scholz német kancellár mellett, aki a Moszkvával való tárgyalások folytatását is szorgalmazta, mivel egyre nagyobb a félelem a terén, hogy Oroszország ukrajnai inváziót tervez, miután több mint 120 000 katonát gyűjtött össze a határon.

A történelem ismétli önmagát...

Nem újszerű megoldással próbálkozik Oroszország, hiszen amikor 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet, akkor is hasonló módszerek alapján igyekezett dezinformálni a tömegeket. Akkor olyan hírekkel bombázták a nyugatot, hogy

  • Kijevet neonácik irányítják; 
  • hogy a NATO vagy túl gyenge ahhoz, hogy megvédje az országot,
  • vagy túl agresszívan viselkedik más országokkal szemben; 
  • és hogy a nyugati állampolgárok igazából nem látták értelmét Ukrajna védelmének.

Az orosz közszolgálati(?) médiumok jelenleg is azt híresztelik, hogy Vlagyimir Putyin elnök védi Nagy-Oroszország érdekeit, többek között orosz csapatokat küld Fehéroroszországba "rutinszerű katonai műveletként" egy közeli szövetségeséhez. A Kreml nemzetközi hírügynökségein keresztül – amelyeknek együttesen több millió követője van a közösségi médiában –, mint az RT és a Szputnyik, kritizálták a nyugati vezetőket, amiért a világjárvány közepette forrásokat költenek Ukrajnára, és megkérdőjelezik, hogyan hat Kijev védelme akár az Egyesült Államok, akár az Európai Unió nemzeti érdekeire. 

Oroszország tovább fenyegetőzik

Oroszország lépéseket fog tenni, ha az Egyesült Államok nem ad konstruktív választ a biztonsági garanciákra vonatkozó javaslataira - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán Moszkvában, a parlamenti alsóház plenáris ülésén, miközben az orosz kormánypárt a délkelet-ukrajnai szakadár területekre irányuló fegyverszállításokat kezdeményezett.

"A Kreml-barát dezinformációs gépezet jól ismert taktikát alkalmaz: a sarat a falhoz vágja, aztán meglátja, hogy ebből mi tapad" - mondta az egyik nyugati tisztviselő. „Természetesen ezek között sok ellentmondás van, de a következetesség soha nem volt erőssége a Kreml dezinformációs gépezetének."

Egyes szakértők szerint ennek a kampánynak az a célja, hogy az orosz társadalom szimpátiáját elnyerje az orosz kormányzat arra az esetre, ha Ukrajnát valóban megtámadnák. 

Felerősödött a riogatás

Az elmúlt napokban azonban konkrét témák kezdtek a felszínre törni. Az egyik például, azokhoz a vádakhoz kapcsolódik – többnyire nem angol nyelvű sajtóorgánumokban –, miszerint akár Ukrajna, akár a NATO vegyi fegyvereket használhat az országon belül abban a reményben, hogy Oroszországot hibáztassa ezért. Az egyik ehhez köthető hírt, például több ezren osztották meg a legnépszerűbb közösségi oldalakon. A másik ilyen megalapozatlan álhír, hogy a Nyugat, nem pedig Oroszország robbantotta ki a mostani konfliktust.

Az RT és a Szputnyik – angolul, franciául, németül és spanyolul – több hírt is készítette arról, hogy a NATO-tagországok hogyan biztosították fegyverekkel az ukrán kormányt, és azt állították, hogy Joe Biden amerikai elnök a jelenlegi konfliktust arra használta fel, hogy népszerűsítse magát itthon. Számos, a közösségi médiában is megosztott jelentésben az RT cikkei megkérdőjelezték, hogy az Egyesült Államok és Európa miért támogatja Ukrajnát, amikor a COVID-19 világjárvány ennyire elterjedt.

Az oroszok állítják: nem akarnak háborút

Oroszország nem akar háborút, de nem hagyja, hogy semmibe vegyék biztonsági érdekeit - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken, négy orosz rádióadónak nyilatkozva. "Ha az Oroszországi Föderáción múlik, nem lesz háború. Mi nem akarunk háborúkat, de nem fogjuk megengedni az érdekeink elleni durva támadást és semmibevételüket" - mondta az orosz diplomácia vezetője a Szputnyik, az Eho Moszkvi, a Govorit Moszkva és a Komszomolszkaja Pravda rádiónak nyilatkozva.