Egyre csak nő az infláció, utoljára 2007-ben volt a jelenleginél magasabb

Egyre csak nő az infláció, utoljára 2007-ben volt a jelenleginél magasabb

2022. januárban a fogyasztói árak átlagosan 7,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. augusztusban volt ennél nagyobb az infláció - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az elmúlt egy évben az üzemanyagok és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,4 százalékkal nőttek. Az éves maginfláció 7,4 százalékos volt januárban - szemlézte az MTI.

  • Az élelmiszerek ára 10,1, ezen belül az étolajé 33,4, a liszté 31,0, a margariné 21,2, a kenyéré és a baromfihúsé 18-18, a tejtermékeké 17,2, a tejé 16,9, a sajté 15,8, a száraztésztáé 15,1, a péksüteményeké 14,9, a cukoré 11,0 százalékkal nőtt tavaly januárhoz viszonyítva.
  • A munkahelyi étkezésé 11,3, az éttermi étkezésé 11,2 százalékkal emelkedett.
  • A járműüzemanyagok ára 22,5, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 17,1 százalékkal lett magasabb.
  • A tartós fogyasztási cikkekért 7,9, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 15,7, a szobabútorokért 13,9, a televíziókért 8,8, a használt személygépkocsikért 8,2 százalékkal kellett többet fizetni.
  • A szolgáltatások díja 5,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 16,3, a járműjavítás és -karbantartás 10,7 százalékkal került többe.

Az előző hónaphoz, tavaly decemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 1,4 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 3,0, ezen belül az étolaj 8,6, a liszt 7,9, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 6,9, a kávé 6,5, a sajt 5,8, a baromfihús 5,0, a száraztészta 4,4, a tej 3,6, a péksütemények 3,5, a cukor 3,4 százalékkal lett drágább.

A szeszes italok, dohányáruk ára 1,2, ezen belül a szeszes italoké 2,3 százalékkal nőtt.

A tartós fogyasztási cikkek 1,0, ezen belül a használt személygépkocsik 1,6, az újak pedig 1,3 százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok ára 1,1 százalékkal emelkedett.

A szolgáltatásokért 0,7 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás díja 3,3, az autópálya, gépkocsikölcsönzés, parkolás díja - az autópályadíjak emelésének hatására - 2,8 százalékkal nőtt. A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 1,7 százalékkal kevesebbe kerültek.

Windisch László, a KSH elnökhelyettese szerint A magas infláció nem egyedi, országspecifikus, hanem globális jelenség. Észtországban és Litvániában 12 százalék körüli inflációt mértek januárban éves összehasonlításban; Belgiumban és Szlovákiában 8 százalékot meghaladó drágulás volt - mutatott rá. A magyar adat a holland és lett adattal egyezik nagyságrendileg - tette hozzá.

Megjegyezte, hogy az infláció dinamikájában Magyarország a 0,5 százalékpontos havi emelkedéssel az uniós országok középmezőnyébe tartozik. Szlovákiában például 3,4, Belgiumban 1,9 százalékpontot emelkedett az infláció mértéke januárban tavaly decemberhez képest - folytatta.

Az elnökhelyettes emlékeztetett arra, hogy a statisztikai hivatalok minden évben újra megállapítják annak a fogyasztói kosárnak a tartalmát, szerkezetét, amelyen keresztül egész évben az árak változását mérni tudják. Ez a fogyasztói kosár az előző év tényleges, a KSH által mért háztartási fogyasztásának átlagát tükrözi; ettől az egyes háztartások kiadásai, az, hogy ki mire költ arányaiban többet vagy kevesebbet, eltérhetnek - húzta alá.

Tájékoztatott: az idei új fogyasztói kosárban leginkább a vendéglátás súlya nőtt, abból fakadóan, hogy 2020-szal ellentétben 2021-ben már kevésbé érintették a vendéglátóhelyeket a járvány miatti bezárások. Nőtt az üzemanyagok és a dohánytermékek súlya is, amelyek ára tavaly az átlagosnál jóval nagyobb mértékben emelkedett. Ezekkel szemben csökkent a háztartási energiára, illetve a nem vendéglátásban vásárolt élelmiszerekre fordított kiadások aránya.

Windisch László elmondta, hogy a súlyok változása érdemben nem befolyásolta a januári inflációt, amely a tavaly alkalmazott súlyokkal is ugyanúgy 7,9 százalék lett volna.

A januári magas adatban nagy szerepe volt az élelmiszerárak 10 százalék körüli áremelkedésének - ismertette. Hozzátette: az élelmiszerekre a kormány által bevezetett árstop a februári inflációs adatban fog majd tükröződni.

Az energiaárak globálisan magas szintje az egyik fő oka a világszerte magas inflációnak - ecsetelte az elnökhelyettes. Utalt az Eurostat adataira, amelyek szerint az EU-ban átlagosan 75 százalékkal emelkedtek a termelői árak az energiaiparban az elmúlt egy évben. "Ez több körös hatásban az áruk és szolgáltatások legszélesebb körében árfelhajtó hatású volt."

Magyarországon a háztartásokat közvetlenül érintő energiaárak a rezsicsökkentés miatt nem emelkedtek - hangsúlyozta Windisch László.