Nem engedik a kormánypártok, hogy csak népszavazással léphessünk ki a NATO-ból és az EU-ból

határ, államhatár, európai unió
MTI/Filep István

Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának keddi ülésén a kormánypárti többség leszavazta azt az ellenzéki alaptörvény-módosításra vonatkozó törvényjavaslatot, mely kötelező módon népszavazáshoz kötötte volna az olyan nemzetközi szerződések felmondását, mint a NATO- és az Európai Unió-tagság.

A különböző frakciókhoz tartozó ellenzéki országgyűlési képviselők csoportja által benyújtott javaslat értelmében olyan szerződéseket, melyek korábbi megkötését országos népszavazással erősítették meg, a mindenkori magyar kormány vagy parlamenti többség nem szüntetheti meg önállóan, csupán újabb népszavazás elrendelésével.

Jelenleg a nemzetközi szerződések felmondása tiltott népszavazási tárgykörbe tartozik, ugyanakkor a javaslat egyértelműen kiköti azt is, hogy továbbra sem civil kezdeményezések kezébe adnák a szerződésekről szóló döntések meghozatalát, hanem kimondottan arra biztosítanának garanciát, hogy ha az Országgyűlés már döntést hozott az adott kilépésről, akkor  - amennyiben a belépésről is népszavazást tartottak -, azt csak újabb, sikeres népszavazással lehet véglegesíteni.

„A demokratikus hatalomgyakorlás alapelve, valamint a népszavazási tilalom közötti ellentmondást csak úgy lehet feloldani, ha az Alaptörvény kötelezően előírja az Országgyűlés számára, hogy országos népszavazást rendeljen el olyan nemzetközi szervezetből való kilépésről vagy a kilépési szándék kinyilvánításáról szóló döntése hatályba lépéséhez, amelybe való belépésről érvényes és eredményes országos népszavazáson a választópolgárok döntöttek, vagy kinyilvánították, hogy a belépéssel egyetértenek” – fogalmaz a javaslat.

Az elmúlt évtizedekben két nemzetközi szervezethez való csatlakozásunk képezte országos népszavazás tárgyát: 1997. november 1. napján az érvényesen szavazó választópolgárok 85,33%-a, 3 344 131 választópolgár válaszolt igennel azon kérdésre, hogy „Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét?”, míg 2003. április 12. napján az érvényesen szavazó választópolgárok 83.76%-a, 3 056 027 választópolgár válaszolt igennel azon kérdésre, hogy „Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?".

Az alaptörvény-módosítás tárgysorozatba vételét az Igazságügyi Bizottság kormánypárti többsége 3 igen, 8 nem és 0 tartózkodás arányában leszavazta.

Noha a javaslat részletes indoklásában sincs erre utaló magyarázat – értsd: aktuálpolitikai utalás -, a módosítást az ellenzéki képviselők vélhetően azért nyújtották be, mert jelenleg nem látják biztosítottnak, hogy a magyar kormány minden körülmény között a NATO és az Európai Unió tagsága mellett foglal állást a jövőben.